Szerző: Csanaky Lilla

Nem tudtuk meg, hogy valójában merről fúj a szél a  hazai szélenergia-piacon, azt meg pláne nem, hogy a jövőben mire számítsunk. Az előrejelzések, amiket július 5-én a „Szélenergia Magyarországon: teljes megtorpanás vagy ígéretes évtized?” című konferencia résztvevői hallhattak, egymásnak ellentmondó állításokat tartalmaztak.

Pedig a szektor aktuális légmozgásai nagyon sokakat érdekelnek: az EWEA (European Wind Energy Association) és a Magyar Szélenergia Társaság együttműködésével szervezett rendezvény rengeteg érdeklődőt vonzott. A piac szereplőit minden apró információ érdekli: a következő széltender kiírását szemmel láthatóan nagy várakozás előzi meg.

A konferencia legfőbb érdekességének a magyar és külföldi előadók prezentációi közti kontrasztot találtam. Először Adrián Muriel Carrasco, a Gamesa Romániáért felelős területi vezetője, majd Bagi István, a Szélerő Vép Nonprofit Kft. képviseletében, elemezte befektetői szemszögből a szélenergia helyzetét Magyarországon. A spanyol szakember meglehetősen pozitívan értékelte a hazai körülményeket: megjegyezte, hogy az ország központi elhelyezkedése, a szélenergia potenciál és a kötelező átvételi rendszer mind-mind vonzó lehet egy beruházó számára.Véleménye szerint kockázatot csupán a jogszabályi környezet és a kötelező átvételi időszak esetenként történő meghatározása jelenthet. Bagi István jóval sötétebb képet festett a beruházók lehetőségeiről a mai magyar szélenergia-piacon, felhívta a figyelmet az ágazaton belüli átláthatóság megteremtésének szükségességére a fejlődés érdekében.

A legtöbb előadó és hozzászóló a következő problémákat említette: a következő széltender kiírásával kapcsolatos bizonytalanság, az engedélyezési eljárások bonyolultsága, valamint a KÁT-rendszer reformja kapcsán megjelent Pylon-tanulmányban szereplő irreálisan alacsony tarifa a szélturbinákkal megtermelt elektromos energia átvételi árára. Az európai szervezet és a magyar szélenergia-ipar képviselői egyöntetűen állítják, hogy nem elég ambiciózus a Nemzeti Cselekvési Tervben szereplő 750 MW-os szélerőmű célkitűzés 2020-ra. Az EWEA felmérése alapján az Európai Unió tagállamai közt a sor végén kullogunk a tervezett szélenergia-kapacitás tekintetében, noha akár 900-1200 MW beépített teljesítmény is elérhető lenne.

Abban mindenki egyet értett, hogy a szélenergia magyarországi fejlődéséhez politikai támogatottságra van szükség. Mivel a konferencián senki nem szólalt fel az államigazgatás képviseletében, így a kiszámítható támogatási és jogszabályi hátteret követelő kritikák válasz nélkül maradtak, s az uralkodó széljárásról semmit sem tudhattunk meg.