2016. aug 30.

Miben fogunk élni?

írta: Király Zsuzsanna
Miben fogunk élni?

Szerző: Király Zsuzsanna

Nemrég jelent meg a KSH friss elemzése, ” Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei” címmel. A kutatás rengeteg érdekes adatot közöl az üres lakások számától és földrajzi eloszlásától kezdve, a napkollektorok arányán át, egészen a légkondivásárlás (vagy nem vásárlás) motivációjáig. Szociológiai, lakáspolitikai, épületenergetikai, pénzügyi szempontból is tanulságos munka.

Nehéz választani az izgalmas adatok közül, de egy érdekeset azért hadd emeljek ki. Ez pedig az újonnan épült lakások döbbenetesen alacsony száma. 

 

A lakáspolitikában elfogadott irányszám, hogy az épületállomány kb. 1%-át kéne évente lecserélni. Azaz ennyi új, komfortos, a kor műszaki követelményeinek megfelelő új lakásra lenne szükség.  Értelemszerűen a régi, elavult, már nem korszerűsíthetőek helyébe. Bontani is kell tehát, nem csak építeni. Ezt sokan elfelejtik, ezért van annyi megroggyant, üresen álló, sokszor életveszélyes épület az országban.

Problémás épületek: megtartani vagy bontani?

Ma Magyarországon 4,4 millió lakás van, tehát évi 1%-nyi, azaz 44 ezer új lakás kéne az egészséges cseréhez. (Jó tudni, hogy bár a köznyelvben lakásnak inkább a többlakásos épületekben levőket nevezzük, a statisztika az önálló családi házakat is lakásnak hívja).  Ha az említett éves 1%-os tempóban cserélődne a lakásállomány, akkor nagyjából 100 éves megújulási ciklussal számolhatunk.

Természetesen nem arról van szó, hogy minden, 100 évnél régebbi lakást, például a Budai vár műemléki lakásait vagy a Nagykörút imádnivaló arculatát adó, jó állapotú körgangosait le kellene dózerolni. Rengeteg a felújítással még sokáig jó karban tartható épületünk, de ezek a teljes állományhoz viszonyítva kevesen vannak.  

A 40 ezer körüli megújulási igényhez képest az elmúlt 5 év átlagában még évi 10 ezer lakás sem épült, kb. 8500 volt az éves átlag. 

Évente épülő új lakások száma (forrás: KSH)

 

Gyors matekkal kiszámolhatjuk, hogy ezzel a sebességgel 517 év alatt újul meg az épületállomány. Ez olyan, mintha én például egy Ulászló-korabeli viskóban laknék, vagy mondjuk honfitársaim jó része II. Rákóczi Ferenc korában élt ősök szellemeivel osztozna a hajlékán.

Az előző lakó

Nem a korszerűsítés ellen beszélek, dehogyis, minél inkább óvjuk meg a szép régi házakat, amennyire csak lehet, hozzuk őket elfogadható energetikai szintre (akár kompromisszumokkal), használjuk, ami van és korszerűsíthető. De kellenek az új épületek is, mert azokkal lehet a jövőbeni energetikai követelményeket könnyen elérni.

Emiatt kis szomorúsággal konstatálom, hogy az elmúlt évek lakáspolitikája nem csak a felújítások terén, de az új lakások építésében sem hozta meg a várt fellendülést. Azért én igyekszem jó karban tartani a lakásomat, hogy a 300 év múlva beköltözők még tudják használni. 

 


 

Szólj hozzá

energiahatékonyság lakóépületek Épületek