2016. okt 17.

Ne szívjuk mellre?

írta: Magyar Laci
Ne szívjuk mellre?

Jön a fűtési szezon, ami a nagyvárosi emberek tüdejének fekete napjait hozza el. Az elmúlt évszázadok egyik szűnni nem akaró egészségügyi problémája a vissza-visszatérő, súlyos egészségkárosodást okozó nagyvárosi szmoghelyzet.

A szmoghelyzet kialakulásához több tényező szükséges: egyrészt "megfelelő" időjárási körülmények, azaz hosszabb szélcsendes, csapadékmentes időszak, másrészt fokozott szennyező-kibocsátás, legyen szó akár szén-monoxidról, nitrogén-oxidokról, ózonról vagy szállóporról.

A szállópor különböző méretfrakciókba sorolható, melyekből az emberi egészségre az ún. PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb szemcseméret a legveszélyesebb. Ez a frakció jelentős mennyiségben tartalmaz a légutakban és a tüdőben lerakódni képes, egészségkárosító komponenseket  (korom, rákkeltő szerves vegyületek, toxikus nehézfémek, stb).

A PM2,5 forrásai elsősorban a szilárd tüzelőanyagok illetve a közlekedés. A fűtési szezon kezdetén a megnövekedett kibocsátás – különösen nagy mennyiségű szén, tűzifa vagy avar égetése során – sokszoros légköri koncentrációhoz vezethet.

A visegrádi országok nagyvárosaiban az év során számos olyan nap van, amikor a PM2,5 légköri koncentrációja sokszorosan meghaladja az egészségügyi határértéket. Ezekben az országokban a halálozások egytizede közvetlenül összefüggésbe hozható a magas szállópor-koncentrációval. Megdöbbentő adat!

A szén a hunyó? Nos, a városi lakosságot érő éves átlagos szállópor-terhelés nagyban függ attól, mekkora részesedése van a szénnek a háztartások fűtésében. Ebből a szempontból a régióban Lengyelország áll a legsúlyosabban. Ugyanakkor Magyarország városaiban sem marad el sokkal az éves átlagkoncentráció az egészségügyi határértéktől, ami azt mutatja, hogy a fűtési szezon nagy részében meghaladja azt. Az egészségügyi határértékeket pedig nem véletlenül találták ki.

Letöltés: JPG / PDF

A probléma orvoslásában rendkívül fontosak a városi zöldfelületek, melyek képesek megkötni a szállópor jelentős hányadát. Ehhez elsősorban a fás parkok megőrzése, újak kialakítása szükséges, minél nagyobb területen, minél sűrűbben.

A jövőben valamelyest javíthat a nagyvárosok levegőminőségén az elektromos autók terjedése is, hiszen ezzel - a városok területén legalábbis - megszabadulnánk a belső égésű motorokból származó, egészségre veszélyes égéstermékektől.

A klímaváltozás elleni küzdelem mellett a szállópor magas koncentrációja is jelzés számunkra, hogy a szenet mielőbb el kéne felejteni az energiamixben. Különösen igaz ez az alacsony hatékonysággal égethető, alacsony fűtőértékkel rendelkező lignitre, mely hazánkban jellemző. Emellett a hulladékégetés, avarégetés szigorú szabályozása is szükséges.

Szólj hozzá

5 szmog légszennyezettség szállópor Települések Klíma- és energiapolitika PM2