Szerző: Fülöp Orsolya

Tegnap több európai szervezettel közösen konferenciát tartottunk a radioaktív hulladékok kezelésének jelenlegi helyzetéről. Az összes előadás kitért arra, hogy sehol a világon nem sikerült megoldani a több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékok végleges elhelyezését. Sajnos ez alól Magyarország sem kivétel. Nálunk ráadásul egyelőre azt sem lehet tudni, hogy hogyan vehet részt a lakosság és a társadalmi szervezetek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban.

A hivatalos magyar nemzeti program igen szűken értelmezi a társadalmi részvétel kérdését, és csak négy ún. ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulást tervez bevonni a folyamatba. Így pl. Pécs, Magyarország egyik legnagyobb városának lakossága nem jogosult arra, hogy megfelelő részvételi lehetőségeket kapjon a szomszédjukban, Bodán tervezett tároló ügyében. Paks II nemrégiben lefolytatott környezeti hatásvizsgálati eljárásában pedig a 10 millió magyar lakosból mindössze 24 ezren tehettek észrevételeket – az illetékes hatóság szerint csak ennyi embert érinthetnek a nukleáris blokkok felépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásai.

Az alább következő kis közjáték újból megvilágította számunkra, hogyan állnak hozzá a magyar kormánytisztviselők ehhez a kérdéshez:

A paksi bővítésért felelős kormánybiztos, dr. Aszódi Attila általában megtiszteli jelenlétével a rendezvényeinket és ez most is így történt. Mi ennek minden alkalommal örülünk, hiszen jelzi számunkra, hogy a kormány tagjai figyelemmel kísérik és fontosnak tartják munkásságunkat.

A kormánybiztos úr a rendezvény egy pontján a közönség soraiból szót kért, és értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy több hozzászóló is antidemokratikusnak nevezte a nukleáris hulladéklerakók létesítésének folyamatát, mert a lakosság általában nem vehet részt ezekben a döntésekben. A kormánybiztos úr felszólalásában kijelentette, hogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy az történik, amit a társadalmi szervezetek akarnak - szerinte Magyarországon a demokrácia alapvető intézménye a parlament, és ha úgy dönt, hogy atomerőművet akar építeni, akkor ez meg is fog épülni..

A radioaktív hulladékok kezeléséért felelős állami intézet vezetője, dr Kereki Ferenc sem értette, hogy mi a probléma az átláthatósággal és a társadalmi bevonással Magyarországon. Felszólalásában elmondta, hogy a szervezet gyárt tájékoztató anyagokat, amiket mindig kiraknak a honlapjukra.

Hát, nekünk mást jelent a társadalmi részvétel és ezek szerint demokrácia fogalma is. Úgy gondoljuk, hogy minden településen minden magyar lakost érint, ha nukleáris létesítményeket akar építeni valaki Magyarországon, és számukra megfelelő lehetőséget kell biztosítani a döntésekben való részvételre, véleménynyilvánításra.