Tízből hét településvezető szerint a klímaváltozás súlyos probléma Magyarországon

Az önkormányzatok átlagosan 12 millió forintot, azaz a települési költségvetés 4%-át fordították a környezeti károk enyhítésére tavaly annak ellenére, hogy a 2014-es év ebből a szempontból meglehetősen eseménytelen volt. Ez az arány viszont akár a tízszeresére is nőhet egy-egy váratlan, extrém esemény bekövetkezésekor— derül ki az Energiaklub legfrissebb felméréséből. A Klímaválasz projekt során elvégzett kutatás szerint a vezetők közel harmada úgy érzi, nincs információja, hogy a klímaváltozás hatásait kezelni tudja. Az Energiaklub januárban induló ingyenes képzéssorozata abban segíti a településvezetőket, hogy konkrét intézkedéseket tudjanak kidolgozni a felkészülés érdekében.

A települések alkalmazkodását segítő Klímaválasz projekt keretében megkérdezett önkormányzati vezetők több mint fele szerint az éghajlatváltozás a településén is súlyos vagy nagyon súlyos problémát jelent.Tízből hét vezető szerint a saját környezetében érzékelhető problémát okoznak a forró nyarak, az UV-sugárzás, az aszály, a hőmérséklet-ingadozások és az egyre hevesebbé váló viharok, zivatarok. A vezetők 84%-a arról számolt be, hogy a kártevők elszaporodása konkrét probléma a településen.A megkérdezettek szerint a klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti leginkább: tízből heten súlyosnak vagy nagyon súlyosnak érzik a mezőgazdaságra gyakorolt hatást, ugyanakkor az élő környezetre, az élővilágra, a felszíni vizekre gyakorolt hatást is súlyosnak látják a válaszadók. 

 
Az önkormányzati vezetők többségének korlátozott információ áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a települése fel tudjon készülni a klímaváltozás hatásaira. Minden területen jól informáltnak mindössze a vezetők 9%-a érzi magát, 31%-uk pedig kifejezetten úgy érzi, hogy nincs információja. 
Az önkormányzatok úgy látják, hogy leginkább biztosítások kötésével tehetnek lépéseket a változásokra való felkészülésben: az önkormányzatok közel 60%-a rendelkezik biztosítással. Mindössze a települések 13%-án növelték a zöld felületeket, ugyanakkor a települések több mint felében már folyamatban van a közterületek zöldítése. 
 
Tízből hét településvezető úgy gondolja, hogy több településnek közösen, együtt kellene alkalmaznia klímafelelőst, és mindössze 3%-uk gondolja úgy, hogy az önkormányzatnál senkinek sem kell a klímaügyekkel foglalkoznia. A települések fele nem tartja szükségesnek, hogy klímastratégiát készítsen, 40%-a azonban már gondolt rá. 
 
 
A vezetők 62%-a nyilatkozott úgy, hogy részt venne egy kifejezetten önkormányzatoknak szóló ingyenes, klímaváltozással foglalkozó képzésen. 
 
„Az Energiaklub januárban képzéssorozatot indít a Klímaválasz projekt keretében. Abban segítjük a polgármestereket, hogy a gyakorlatorientált tréningek végére konkrét intézkedéseket tudjanak kidolgozni településük számára a környezeti változásokra való felkészülés érdekében” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője. 
 
Az Energiaklub 6 napos ingyenes képzése során a résztvevők konkrét települési problémák megoldására összpontosítanak, s már működő jó kezdeményezéseket is meglátogatnak. A programban 4 régió: Dél­Dunántúl, Közép­Dunántúl, Észak­Alföld és a Közép­Magyarország régió keleti fele, összesen 140 önkormányzati vezető vehet részt. A képzésekre december 15-ig lehet jelentkezni a www.klimavalasz.hu oldalon, ahol minden szükséges információt megtalálnak az érdeklődők. 
 
 
 
A települések vezetőinek körében végzett kutatáshoz az adatfelvétel 202 véletlenszerűen felhívott önkormányzati vezető körében zajlott, akik közül 69% polgármester, 31% pedig egyéb önkormányzati tisztségviselő volt. A megkérdezettek munkahelye 86%-ban község, 14%-ban pedig város volt. Az adatfelvétel 2015. szeptemberében történt.
 
A Klímaválasz projekt izlandi, lichtensteini és norvég támogatásból valósul meg