2016. aug 09.

A monstrumok ideje lejárt

írta: Magyar Laci
A monstrumok ideje lejárt

Sok szenet meg atomot a rendszerbe! Akkor biztos nem lesz baj. Meg hát a szél úgysem fúj mindig, és éjjel a Nap sem süt, ne bonyolítsuk túl a rendszert holmi megújulókkal. Jó az úgy, ahogy 50 éve is!

…Biztos, hogy jó?

Hatalmas erőműveket építettünk az elmúlt évtizedekben, hogy biztosítsuk a jövőnket, és növekvő energiaéhségünket. A monstrumok ideje azonban lejárt, komoly átalakulás zajlik az energiarendszerekben. A világ és az energiapiac is megváltozott: ma már a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás a legfontosabb. A széntüzelésű erőműveket vagy atomerőműveket alaperőműként alkalmazó energiarendszerek ötlete elavult, ugyanis a folyamatosan működő gigaerőművek a rendszerirányító szemszögéből kizárják vagy erősen korlátozzák az időszakos megújuló források hasznosítását. A változás tehát elkerülhetetlen.

Problémát jelent az is, hogy mind az atomerőművek, mind a szénerőművek beruházási költsége hatalmas, és ahhoz hogy ez az összeg megtérüljön valaha, folyamatos, és nagy hatásfokú üzemeltetésre van szükség. Az új energiamodellekbe ez azonban nem igazán fér bele. A megújulókból termelt energián felül nem lesz mindig szükség a nagyerőművek (atom, szén) által termelt energia egészére. Ebben az esetben a felesleget el kéne adni, amire nem biztos, hogy lehetőség lesz, így a túlméretezett alaperőmű veszteséges lesz.

Az energiaipar eddig a kereslet kielégítésén alapult, a jövőben viszont az aktuális kínálat sokkal erősebben fog hatni a fogyasztásra. Elsősorban tehát a gondolkodásmódot kell megfordítani. A fogyasztó felől kell indulni, ha alaptermelésről beszélünk, ugyanis egy fogyasztó szemszögéből a tetőn lévő napelem vagy a hőszivattyú az alaperőmű. Az, amit saját magának tud megtermelni. Minden más forrásnak ezt kell kiegészítenie, vagyis a hiányzó részt kell pótolni külső forrásokból.

Letöltés: PDF / JPG

A hagyományos energiarendszerekben – melyek a múltban domináltak, és Paks II megépülése esetén a jövőben is röghöz kötnék Magyarországot – néhány, szinte egész évben termelő nagy erőmű dominál. Emellett úgynevezett menetrendtartó (általában földgázzal működő) erőművek, illetve csak a legnagyobb igények esetén bekapcsoló csúcserőművek vannak a rendszerben.

A működés logikájából jól érezhető, hogy ebben a jól megtervezett rendszerben a nap-és szélenergiából – amelyek termelése nem tetszőlegesen szabályozható – előállított áram gyakorlatilag zavaró tényező. Ez nemhogy megnehezíti a rendszerirányító feladatát, de bizonyos helyzetekben (például hirtelen túltermelés esetén) akár a rendszer stabilitását is veszélyeztetheti.

A rugalmas energiarendszer a fentiektől mind fizikai felépítésében, mind az alkalmazott technológiákban, mind koncepciójában alapvetően különbözik.

Egy ilyen energiarendszer decentralizált felépítésű, azaz számos kis kapacitású, lehetőleg minél többféle erőforrást felhasználó és technológiát felvonultató erőműből áll. Ezek részben fosszilis, részben megújuló (pl. biomassza, geotermia) alapú, kapcsolt, azaz áramot és hőt is termelő erőművek, melyekhez hőtározó, hőszivattyú, vagy akár szintetikus gáztermelés is tartozik. A kapacitások döntő hányadát azonban a megújuló erőművek teszik ki: különböző típusú naperőművek, szélturbinák, kisebb vízerőművek, geotermikus erőművek.

Mellettük különböző tározási (pl. sűrített levegős, szivattyús víztározó, ipari méretű hőtározók, akkumulátorok) illetve átalakítási technológiák (pl. hidrogént termelő vízbontók, ipari bojlerek) is részt vesznek. Jó hír, hogy az energiatárolás hatékonyságában az elkövetkező 5-10 évben hihetetlenül gyors fejlődést jósolnak a kutatók, ami nagyban hozzá fog járulni az új, döntően megújulós rendszerek stabilitásához.

A rugalmas rendszerben a fogyasztók szerepe is nő, hiszen a napi igénygörbét saját tudatos fogyasztásukkal befolyásolhatják. Az okos hálózatok alkalmasak lesznek a folyamatos és dinamikus termelő-fogyasztó kapcsolat kezelésére, valamint az árak kiegyensúlyozására. Például amikor több a megújuló forrásból származó áram, de kisebb az igény, a fogyasztók akkor indítják be mosógépüket vagy töltik fel elektromos autójukat.

A díjszabások dinamikus változásával ezt a folyamatot felülről is lehet szabályozni. Amikor rekord magas a megújuló források termelése, a villamosenergia-árak jelentősen csökkennek. Ahogy azt Németország esetében a közelmúltban már tapasztaltuk, időszakosan akár negatív áramár is kialakulhat a megújulók jótékony hatásának köszönhetően. Ezekben az időszakokban a fogyasztók ingyen, sőt akár pénzt kapva használhatják elektromos berendezéseiket.

A jövő energiarendszerét a termelők és a fogyasztók együtt teremthetik meg, sőt egyre több fogyasztóból válhat termelő is. A rendszer dinamikáját sok szereplő együttesen befolyásolhatja. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, ha támogatjuk a megújuló energiák hasznosítását, és belátjuk: a monstrumok ideje lejárt.

Szólj hozzá

megújuló energia Paks Megújuló energia alaperőmű decentralizált energiarendszer