Cikkajánló hétvégére: Új-Dél-Walestől Litvániáig söpör a szél, koronaveszélyben az atom, kifutóban a szén
Sokat olvasunk klímáról, energiáról, zöldítésről és sok minden másról, ami az energiaátmenethez kapcsolódik. Hétvégi cikkajánlóinkban megosztjuk azokat, amiket az utóbbi időben érdekesnek találtunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.
Fotó: Pixabay
Most, hogy Magyarország kicsit fellégezhetett a karanténból, és nagyjából már van valami elképzelésünk arról, hogyan érinti a mindennapi életünket a koronavírus, nézzük meg, az atomenergia iparra hogyan hat a világjárvány.
A koronavírus-válság jelentős Achilles-sarkát tárta fel a polgári nukleáris energiának. A legfőbb probléma a közbiztonság. Más típusú villamosenergia-termelő erőművektől eltérően az atomerőműveknek továbbra is ellenőrzés alatt kell maradniuk még leállításuk után is, mert radioaktív urán üzemanyagaik továbbra is nagy mennyiségű hőt termelnek. Ha a hőt nem távolítja el hűtött víz, akkor megolvaszthatja a magot. Tehát kihívást jelenthet a biztonságos leállás, de a világjárvány terjedésekor problémák merülhetnek fel az atomerőművek zökkenőmentes működésében is. Ha az engedéllyel rendelkező üzemeltetők betegség, orvosi problémák vagy az utazási korlátozások miatt nem érhetők el, akkor lényegében így jártak.
The Hidden Nuclear Risk of the Pandemic>>
És ha még többet szeretnél megtudni arról, hogyan hat a koronavírus az atomenergiaipar működésére, hallgasd meg az alábbi podcastot is. Az amerikai Karl Grossman, a podcast vendége, több mint 50 éve számos médiában folytat nyomozó riportot. Az újságírás professzora a New York-i Állami Egyetemen és az Old Westbury-i Főiskolán, ahol tanfolyamai között szerepel a tényfeltáró újságírás is. Ő írta és rendezte az antinukleáris mozgalom által ismert és kedvelt számos tévéfilmet, köztük például a Three Mile Island Revisited, Az atomerőmű újjáélesztése vagy a Nukes in Spacet. Karl hat könyv szerzője, köztük a Cover Up: Mit nem szabad tudni az atomenergiáról, Teljesítmény őrült, Rossz dolgok: Az űrprogram nukleáris fenyegetése bolygónknak és fegyverek az űrbennek.
Az EU a napokban tette nyilvánossá elemzését a nukleáris üzemanyag EU-szintű rendelkezésre állásáról az ellátás biztonságának szemszögéből. A jelentés azonosítja azokat a fenyegetéseket és korlátozásokat, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a nukleáris üzemanyagok elérhetőségét és az EU minden fogyasztójának megfizethető áron történő villamosenergia-szolgáltatást. A különféle kockázatok pontosabb elemzése érdekében ez a jelentés új módszert kínál a kockázat felmérésére, mely figyelembe veszi az ellátásra gyakorolt hatás időtartamát is. A jelentést az alábbi linkről tudjátok letölteni, most még csak angol nyelven.
Analysis of nuclear fuel availability at EU level from a security of supply perspective>>
A változás szele
Miközben Magyarország már-már visszafordíthatatlanul a nukleáris energia irányába köteleződik el és gyakorlatilag betiltotta a szélerőműveket, addig Litvánia az ország áramellátásának negyedét fedező tengeri szélerőmű-park projektet indított el. A kormányhatározat szerint, a 700 MW teljesítményű erőmű (Paks jelenleg kb. 2000 MW) kb. 140 km2-t fog elfoglalni a tengeren 30 km-re a partoktól, és még arra vár, hogy a pontosabb pénzügyi keretrendszert kitalálják.
Lithuania Opens with 700 MW Offshore Wind Pitch>>
Nem a kiserőművek kategóriájába tartozik a most körvonalozódó ausztrál projekt sem. Az 1000 MW-os kombinált szél, nap és hidrogén erőmű a tervek szerint 2 millió új-dél-walesi háztartás energiaellátását oldaná meg biztonságos és CO2-mentes formában. A hidrogén előállítását és tárolását tisztán megújulókkal biztosítanák, így amikor nincs éppen szél vagy nap, akkor azt fel lehet használni.
Massive 1000MW “baseload” wind, solar and hydrogen plant pitched for NSW>>
A brit csoda
30 nap, 7 óra és 36 perc szén nélkül! Új szénmentes rekord született Nagy-Britanniában. A koronavírus-járvány ugyan visszavetette a villamosenergia-felhasználását, azonban a szénerőművek parkolópályára állítása jól jelzi, hogy a szigetország szapora léptekkel halad az energiaátmenet rögös útján.
A briteknek se kell az essexi „Paks II”. A Nuclear Free Local Authorities egyesület (Atommentes helyi hatóságokért) a napokban nyújtotta be aggodalmait és javaslatait a Kelet-Essexbe tervezett Bradwell B atomerőmű megépítésével kapcsolatban. Beadványukban számos olyan pont szerepel, melyek pontosan tükrözik, miért nincs értelme a mai világban új atomreaktorok építésébe fogni. Ahogy írják, a Bradwell B atomlétesítmény megépítése a jelenlegi brit radioaktív hulladék 55%-át termelné ki. Noha azok, akik támogatják az atomerőmű terveit, hasznosnak tartják az éghajlatváltozás kezelésében, ez valójában még súlyosabbá teheti a pénzügyi alapok elterelésével és az erőfeszítések levonásával az olcsóbb és hatékonyabb éghajlat-csökkentési intézkedéseket. Ez magában foglalja a megújuló energiával kapcsolatos technológiákat, az energiatárolást, az intelligens energiát és az energiahatékonyságot célzó programok széles körének fejlesztését. Az építési időszak súlyosan károsítaná a helyi gazdaságot, a környezetet és a helyi lakosság jólétére is negatív hatással lenne.
Az elmúlt években hatalmas technológiai fejlődések zajlanak, amelyek a villamosenergia-hálózat számára szükséges rugalmasságot nyújthatnak például a tároláshoz és a keresletoldali irányításhoz. Az átfogó nemzeti energiahatékonysági program mellett egyre növekszik az egyetértés abban, hogy egy 100% -ban megújuló energiaforrásokra épülő energiarendszer nemcsak megvalósítható, hanem kívánatos is. Az NFLA számára egyértelmű, hogy nincs szükség „új nukleáris energiára”.
A Center for Alternative Technology egyenesen egy nulla kibocsátású Nagy-Britanniára készül. Elemzései tartalmazzák az energia és a földhasználat modellezésére a forgatókönyvet, az alacsony és nulla szén-dioxid egyenlegű esettanulmányok összefoglalásait a világ minden tájáról, és az előttünk álló változás kulturális, társadalmi és politikai akadályainak feltárását. Legutóbbi tanulmányok azt mutatja meg, hogy a fejlett technológiák alkalmazása hogyan állítható az energiaátmenet szolgálatába.
Zero Carbon Britain: Rising to the Climate Emergency>>
A New York Times hasznos útmutatót tett közzé, hogy hogyan lehet házilag, akár egy belvárosi lakás belterében komposztálni. Pofonegyszerű az egész, csak kókusztégla, hamu, meg kartondoboz kell hozzá. Tökéletes hétvégi program lehet.
How to Start a No-Smell, No-Hassle Compost Box in Your Living Room>>
