Cikkajánló hétvégére: zajszennyezésen és hőhullámok hatásain át a pusztító tájfunokig
E heti cikkajánlónkban olvashatsz a klímaváltozás és a kapitalizmus kapcsolódásáról, boncolgatunk energiaügyi kérdéseket, megmutatjuk a legújabb technikai vívmányokat, köztük a legújabb, 50 évnyi garanciát kínáló napelem panelt, de lesz szó a tájfunok pusztító erejéből energiát nyerő szélturbinákról is és a hőhullámok hosszútávú hatásairól is.
Fotó: unsplash
Technikai vívmányok
Őrületes ígérettel állt elő egy új, amerikai napelemes startup: 50 évnyi garanciát kínálna az új panelre, ami háromszorosa az iparági átlagnak. A Washington állambeli cég egy konstanzi céggel fogott össze és fejlesztette ki az új technológiát, ami nemcsak tartósnak ígérkezik, de a teljesen helyben történő gyártást is úgy tervezték meg, hogy a lehető legkisebb legyen a karbon-lábnyom.
Game changer: Violet Power to offer 50-year solar panel warranty with US-made IBC technology>>
A biztos áramellátás katasztrófa sújtott területeken kulcsfontosságú, hiszen a mentés, a sérültek ellátása, de önmagában a modern életnek egyik aspektusa sem elképzelhető nélküle. Látva a tájfunok pusztító hatását, egy frissen alapított japán cég, a Challenergy, olyan szélturbinákat tervez, amelyek nemcsak ellenállnak az erősebb széllökéseknek, hanem áramtermelésre is fel tudják azt használni. A Magnus-effektust kihasználó radikális design ígéretes, de egyelőre csak kísérleti.
The wind turbines standing up to the world’s worst storms>>
A Middelgrunden offshore szélfarm több szempontból is figyelemre érdemes. Egyfelől az egyik legszebb kialakítású szélfarmról van szó, amely Koppenhága tőszomszédságában kapott helyett, jól látható például a "Kis hableány" híres szobrától. A szélfarm a közösségi energia egyik szép példája, hiszen a 40 MW-nyi kapacitás fele a városiakat tömörítő energiaszövetkezet tulajdonában van. Ami miatt most különösen izgalmas, az nem más, mint, hogy elindul az a projekt, ami a most 20 éves turbinák lecserélését, korszerűbbre váltását célozza (repowering).
Middelgrunden: A Renewable Energy Cooperative>>
Bécs június végén klímavédelmi területeket jelölt ki a városon belül, ahol ezentúl nem lehet fosszilis alapú fűtési rendszerrel épületet építeni. A tavaly elfogadott új bécsi Smart City stratégiában fejenként 85%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentési célt fogalmaztak meg. Az új klímavédelmi területeken az új épületek 80%-át megújuló alapú távhőrendszer fogja ellátni. A tervek szerint 2020 őszén már 8 kerület lesz ilyen a 23-ból, akiket 2021-ben követ majd a többi.
No more fossil fuels for new buildings in Vienna>>
Környezetvédelmi aggályok
Az amerikai Pew Research érdekes adatokat publikált a fejlett világ közvéleményének változásairól: míg a világ Európán kívüli részén a koronavírus járvány, és az ezzel járó gazdasági visszaesés aggasztja legjobban az embereket, Európában továbbra is a klímaváltozást tartják a legnagyobb problémának.
Despite Pandemic, Many Europeans Still See Climate Change as Greatest Threat to Their Countries>>
Demokratikus intézményeink kiépülése, majd hanyatlása, a sztrájkok és így a munkásság érdekérvényesítési szintje az éppen domináns energiahordozó (szén, kőolaj) gazdaság- és társadalomalakító hatásán keresztül is értelmezhető. Legalábbis ezt állítja Timothy Mitchell: Carbon Democracy és Andreas Malm: Fossil Capital című könyve is. Az említett változások kezdetének idejét és okát azonban másban látja a két szerző. Az alábbi kritikai recenzió írásaik eltérő álláspontjait vizsgálja egy lehetséges szintézis után kutatva. Érdemes magát a Fordulat folyóirat honlapját is felkeresni, a 25. szám ugyanis a klímaváltozás és kapitalizmus kapcsolódását tárja fel, további energiaügyi kérdéseket kibontva.
Domschitz Mátyás: Üzemanyag és társadalmi változás>>
Van-e kapcsolat a környezet állapota és a társadalom egészsége között? Összességében a környezet szennyezésének valamilyen formája 13 százalékban járul hozzá a halálesetekhez: vagyis minden nyolcadik európai halálát ez okozza az Európai Unióban, írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az új jelentésében. A légszennyezés miatt halnak meg a legtöbben, a második jelentős halálok a zajszennyezés. E mellett klímaváltozás miatt kialakuló, egyre extrémebb hőhullámok is egyre több ember halálát okozzák.
Healthy environment, healthy lives: how the environment influences health and well-being in Europe>>