Szerző: Pej Zsófia
Tavalyi kutatásunk szerint a magyar lakosság több mint 70%-a védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben – ennek egy része az információ-hiánnyal és a tehetetlenség érzésével kapcsolódhat össze, melyeken most ezzel a bejegyzéssel próbálunk változtatni, javítani.
...
Szerző: Pej Zsófia
Éghajlatváltozás? Sérülékenység? Netán klímaadaptáció? Tudományosnak és kissé érthetetlennek tűnő fogalmak....
Pedig ahhoz, hogy ne csak a partvonalról szemléljük a történéseket, amelyek ráadásul saját életünkre is hatással vannak, érdemes velük megismerkedni. A Klímaválasz projektünkben létrejött szuper grafikák segítségével elsajátíthatod azt a gondolatmenetet, amivel pályára tudsz lépni.
...
Jön a fűtési szezon, ami a nagyvárosi emberek tüdejének fekete napjait hozza el. Az elmúlt évszázadok egyik szűnni nem akaró egészségügyi problémája a vissza-visszatérő, súlyos egészségkárosodást okozó nagyvárosi szmoghelyzet.
...
Szerző: Sáfián Fanni
A szélerőművek ügyében – melyről korábban már írtunk – a napokban a Miniszterelnökség is megszólalt, mi pedig már nagyon vártuk az észérveket: miért is üzent hadat a szélnek a magyar kormány?
Sajnos nem lettünk sokkal okosabbak.
...
Az éghajlat változása tény. Méghozzá igen aggasztó tény. Egyre inkább napjaink részévé válik, hiszen környezetünkre és egészségünkre is hatással van, az alkalmazkodás pedig komoly kihívás elé állít természetet és embert egyaránt.
Tudjuk, milyen az, amikor az időjárás úgy igazán beüt, és ez sajnos napjainkban egyre gyakrabban előfordul. Mára mindenki rendelkezik személyes tapasztalattal, és legtöbbször tehetetlennek érzi magát a káros hatásokkal szemben.
...
Szerző: Pej Zsófia
Addig is, míg kiderül, belefektetik-e azt a sok milliárdot a nagy vitát kavaró megoldásba , azaz a mobilgátba a III. kerületi Római-parton, lássuk, mit tesznek a FÁK, melyek némán végzik a dolgukat, és várják tehetetlenül a sorsukat.
A főváros légszennyezettségéről és a melegedő éghajlat fenyegetéseiről már nem csak a tudományos körökben zajlik párbeszéd. Hogy a fák mindkét probléma enyhítésében lényeges szerepet játszanak, azt már minden kisiskolás tudja. De vajon pontosan mennyire?
Az országban elsőként kiszámoltuk, milyen munkát is végeznek a római-parti fák a klímavédelem terén. Figyelem, sokkoló adatok következnek!
...
Már megint szétverte a jég a termést!
Már megint nem esett egy csepp eső sem az elmúlt hónapban!
Elképesztő, hogy -10 fok után hirtelen +20 lett két nap alatt!
Hogy lehet, hogy az évszázad vihara egy hónapon belül kétszer is lecsapott?
Hétköznapi tapasztalatok , melyek mindannyiunkat érintenek, és hétköznapinak nem nevezhető események, melyek mind-mind összefüggésbe hozhatók az éghajlat változásával. De mi okozza ezt a változást? Hallunk üvegházhatásról, hallunk a légkörbe jutó üvegházhatású gázokról, a legfontosabb azonban, hogy megértsük az összefüggéseket, hogy mi vár ránk, és hogy mit tehetünk a változások enyhítéséért.
...
Nincs még a településnek SECAP-ja? Hiszen már a szomszéd városnak is van. De mi az a SECAP? Tényleg, mi az a SECAP?
S ustainable E nergy and C limate A ction P lan, azaz Fenntartható Energia és Klíma AkcióTerv.
...
Szerző: Csikai Mária
Szerző: Sáfián Fanni
A tegnapi és mai nap folyamán újabb rendeletmódosítások jelentek meg a Magyar Közlönyben a szélerőművek telepíthetősége kapcsán.
Egyelőre azokban a „finomságokban” ne is mélyedjünk el, hogy Magyarországon ezentúl csak olyan szélerőművek telepíthetők, amelyek kb. öt-tíz évvel ezelőtti technológiát képviselnek, azaz: maximum 2 MW teljesítmény (az átlagosan telepített 3 MW-hoz képest), és maximum 100 méteres magasság (az átlag 125 m-hez képest). Beruházó legyen a talpán, aki hajlandó a pénzét egy olyan szélturbina vásárlásába fektetni, amellyel jelentősen kevesebb szélenergiát tud csak termelni, mint egy, a napokban általában telepített erőműtípussal — de ne legyünk negatívak, lehet azért ...
