Szerző: Antal Attila

Az európaiak több mint kétharmada rendkívül súlyos problémának tartja az éghajlatváltozást, és csaknem 80%-uk gondolja úgy, hogy az ellene való fellépés segítheti a gazdaság fellendülését és a munkahelyteremtést – derült ki az Eurobarometer egyik legújabb felmérésből. A 2011 júniusában végrehajtott közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európai lakosság ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint 2009-ben, és jobban, mint a gazdasági helyzet miatt.

A felmérés egy másik megállapítása szerint a huszonhét tagállamban sokan számítanak arra, hogy az Európai Unió az évszázad közepére „éghajlatbarát”, kevés szén-dioxidot kibocsátó társadalommá válik. Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így kommentálta a kutatást: „Ez reményteli hír! Ez a felmérés azt mutatja, hogy Európa polgárai látják: a gazdaság problémái mellett másfajta kihívásokkal is meg kell küzdenünk. És az európaiak többsége elvárja a politikusoktól és az üzleti élet vezetőitől, hogy az éghajlatváltozás kérdésével már ma foglalkozzanak. Figyelemre méltó, hogy a közvélemény ma jobban aggódik az éghajlatváltozás miatt, mint akkor, amikor folyamatban voltak a koppenhágai éghajlat-változási konferencia előkészületei. Különösen a felmérés azon megállapítása érdemel figyelmet, hogy az európaiak több mint háromnegyede szerint az energiahatékonyság javítása új munkahelyeket teremthet: ez bizony erőteljes jelzés az európai döntéshozók számára. Véleményem szerint ennek a felmérésnek minket, a Bizottság munkatársait is bátorítania kell arra, hogy tovább küzdjünk az ambiciózusabb és konkrétabb európai fellépés érdekében.”

A felmérés legfontosabb megállapításai a következők:

• A megkérdezettek 68%-a rendkívül súlyos problémának véli az éghajlatváltozást (2009-ben ez a szám 64% volt). A felmérésben részt vevők összesen 89%-a látja ezt a kérdéskört súlyos („rendkívül súlyos” vagy „meglehetősen súlyos”) problémának. Amikor a felmérés készítői arra kérték a válaszadókat, hogy osztályozzák egy 1-től 10-ig terjedő skálán az éghajlatváltozás mint probléma súlyosságát úgy, hogy a nagyobb pontszám súlyosabb problémát jelent, akkor az átlagos pontszám 7,4-re adódott; ugyanez az érték 2009-ben 7,1 volt.

• A megkérdezettek szerint az éghajlatváltozás a második legsúlyosabb probléma, amellyel a világnak ma szembe kell néznie – ennél előbbre csak a szegénységet, az éhínségeket és az ivóvízhiányt sorolták (ez a három kérdés a felmérésben egyetlen kérdéskörként szerepelt). Minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy a legsúlyosabb probléma az éghajlatváltozás. A felmérésben részt vevők 51%-a szerint az éghajlatváltozás vagy a legsúlyosabb, vagy az egyik legsúlyosabb kérdés (2009-ben ugyanez a szám 47% volt), miközben a gazdasági helyzetről ugyanezt csak 45%-uk gondolja.

• A válaszadók 78%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság javítása fellendítheti az EU gazdaságát és a foglalkoztatást – ugyanezen a véleményen 2009-ben az akkor megkérdezetteknek csak 63%-a volt. Az állítást helyeslők aránya egyetlen tagállamban sem volt kisebb kétharmadnál.

• A közvélemény várakozásai szerint Európa 2050-re „éghajlatbarát” társadalommá növi ki magát – ez megegyezik azzal a jövőképpel, amelyet a Bizottság ez év tavaszán az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és versenyképes gazdaság megvalósítása érdekében összeállított stratégiai dokumentumában felvázolt. Tíz válaszadóból csaknem kilenc (88%) várja azt, hogy 2050-ben Európa több olyan energiát fog felhasználni, amelyet megújuló energiaforrásból állítottak elő, 87% azt, hogy javul Európa energiafelhasználási hatékonysága, és 73% azt, hogy a gépkocsik meghajtása hatékonyabb lesz a mainál.

Egy percig talán érdemes elidőzni a magyar eredményeknél. A magyar közvélemény alakulása nagyrészt követi az európai (EU27) tendenciákat. Az egyik legnagyobb különbség az európai átlaghoz képest - talán nem véletlen módon - a környezetvédelemmel kapcsolatos tájékozottság, pontosabban tájékozatlanság témakörében mutatkozik: itt a magyarok 44%-a mondta magát ilyen téren rosszul tájékozottan (az európai átlag 38%). Egy másik pregnáns különbség arra vonatkozott, hogy a megkérdezett hajlandó-e akár egy kicsit magasabb áron környezetbarát terméket vásárolni: itt a magyarok 36%-a mondott nemet, míg az európai átlag 25%-a vélekedett hasonlóan.

A bejegyzés az Európai Bizottság sajtóközleményének felhasználásával készült.