2012. jan 26.

5 nap, 7 vízforraló, 26 fok, 200 gyerek

írta: Lohász Cili
5 nap, 7 vízforraló, 26 fok, 200 gyerek

Szerző: Lohász Cili

Mutassátok meg, mi jut eszetekbe az energiáról! – kértük egy héten át mindennap XI. kerületi általános iskolásoktól. A Budapesti Művelődési Központ "Zöld tömb –  élhetőbb panel" c. projektjének keretében öt általános iskolában tartottunk két órás foglalkozásokat, 4., 5. és 6. osztályosoknak. A program szervezői arra kértek bennünket, hogy járjuk körbe az energia témáját, tudatosítsuk a gyerekekben, mikor használunk energiát, és saját gondolataikat megosztva, együtt gyűjtsenek ötleteket arra, hogyan tudnak takarékoskodni.

(Az ecet és a citromsav valóban eltávolítja a vízkövet!)

A bemelegítő után a gyerekek kiscsoportokban végignézték a termüket, a mosdót, folyosókat, ellenőrizték, hol szökik el az energia, hány fok van, be vannak-e csukva az ablakok, csepeg-e a csap. Az iskolák többségében 23, sőt akár 26 fokot is mértek a tanteremben. A folyosókon általában tanórák alatt is égett a villany, tehát van mit fejlődni, az olyan dolgokban is, ami nem igényel nagyobb beruházást az iskolától.

(A gyerekek az iskola több pontján is megmérték a hőmérsékletet.)

A kicsik egy árammérő segítségével a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy egy takarékos égő negyedannyit fogyaszt, mint egy hagyományos izzó.

Megvizsgálták, hogy ecettel és citromsavval könnyedén eltávolíthatjuk a vízkövet a vízforralóról. A foglalkozások hozadékaként mind az öt iskolában megtisztítottuk a vízforralókat, melyek most már a szigetelő vízkőréteg eltávolítása után hamarabb felforralják a vizet.

Kinyomoztuk, vajon hipót vagy ecetet használnak-e az iskolában a mosdók takarítására. (Ugye mindenki emlékszik a maró szagra az iskola WC-ben?) Bár a gyerekek általában jobb szagúnak ítélték a citromos domestost, amit megszagoltattunk velük, abban megállapodtak, hogy otthon mindenképpen környezetbarátabb lenne ecettel takarítani a mosdót. A diákok megvizsgálták, hogy mennyire húznak az ablakok a teremben és a folyosókon, és próbából egy ablakot is leszigeteltettünk velük.

A foglalkozás végén megbeszéltük a gyerekekkel a tapasztalataikat, és üzeneteket írtak a többieknek, mit csinálhatnak az iskolában, ha energiatakarékosabbak szeretnének lenni. A leggyakoribba üzenetek voltak: Kapcsold le a lámpát! Zárd el a csapot! Húzd le a WC-t! :) De volt, aki egyenesen az igazgatót kérte, hogy tekerje lejjebb a fűtést az iskolában.

Majd jött a jól megérdemelt ajándék, szigorúan energiás témában: plakátok az éghajlatváltozásról, megújuló energiaforrásokról és persze, hogyan használjuk otthon az energiát.

A foglalkozás legnagyobb kihívása azonban az volt, hogy kis csoportokban dolgoztak a gyerekek. Szemmel láthatólag ez nem kis problémát okozott a diákoknak. Honnan is tudhatnák, hogyan működik ez, ha az iskolák többségében ritkán kerülnek ilyen helyzetbe. Pedig a csoportmunkában nem csak az a jó, hogy a csoportban mindig akad egy gyerek, akitől a többiek tanulhatnak - levéve így a tanár válláról a terhet - hanem az együttműködés képességét is megtanulhatják.

A legtanulságosabb dolog az volt, hogy a tizenéves diákok többsége tisztában van technológiai újításokkal, pl. hogy mi az a hőfénykép, de a hétköznapi élettel kevésbé látják meg a kapcsolatot: néhányaknak jutott csak eszébe, hogy az ennivaló a legalapvetőbb energiaforrásunk.

A foglalkozást a Budapesti Művelődési Központ felkérésére az Energiaklub képviseletében Á. Majer Anna, Berecz Ági, Lohász Cecília és Tóth Nelli tartották.

A Zöld Tömb – élhetőbb panel kampány egészéről részletesebben itt tájékozódhat: www.zoldtomb.hu

2012. január. 25.

Szólj hozzá

oktatás interaktív energiahatékonyság