Szerző: Váczi Vincent

2012. június 13-án az Energiaklub újabb lépést tett a közlekedés és az energiahatékonyság fogalmának társítása felé. Ezek ugyanis nem csak, hogy összefüggenek, de EU-s kötelezettségünk is, hogy tudatosan foglalkozzunk a szektor energiafelhasználásának csökkentésével a 2020-as célszámoknak megfelelően A hazai stratégiai szintű tervezésben mégis azt tapasztaljuk, hogy e fogalmak nem kapcsolódnak össze maradéktalanul.

Ennek okán szerveztünk egy kerekasztal-beszélgetést a hazai közlekedési szektor képviselőinek részvételével. Az igen átfogó témát ezúttal a városi közlekedésre szűkítettük, minthogy ez a terület mind a fennálló viszonyok, mind pedig a lehetőségek tekintetében igen fontos súlypontot képez. Az EU támogatásával készült tanulmányok szerint ugyanis a közlekedés externális költségei (balesetek, dugók, egészségügyi és környezeti károk) az EU GNP-jének közel 7%-ába kerülnek (lásd UITP tanulmány), ezen belül is a városi és városkörüli forgalmi torlódások évente 100 milliárd eurót emésztenek fel (az EU GDP-jének 1%-a, lásd EB városi mobilitás honlap). Arról nem is beszélve, hogy az európai lakosság több mint 60%-a városlakó, tehát többségünk a saját bőrén tapasztalja a közlekedés összes nemkívánatos hatását.

A kerekasztal-beszélgetés céljaként azon akadályok és konfliktusok közös feltárását tűztük ki, amelyek gátolják a városi közlekedés energiahatékonyságában és energiatakarékosságában való előrelépést. Ennek érdekében a szakértőket a lehető legszélesebb körből hívtuk meg. A húsz fős tanácskozáson az érintett minisztériumok, hatóságok és háttérintézmények, tudományos intézmények, érdekképviseletek, közlekedéstervezők és –üzemeltetők, civil szervezetek stb. képviselői egyaránt részt vettek.

A konfliktusfeltárást olyan altémák köré csoportosítottuk, mint a személygépjárműves közlekedés túlsúlya, a járműtechnológiában rejlő lehetőségek, közlekedéstervezés-forgalomszervezés, illetve szemléletformálás. Ezzel a felbontással az volt a célunk, hogy a városi közlekedés energiahatékonyságát és energiatakarékosságát a lehető legtöbb oldalról közelítsük meg. A szakértők igen fogékonynak mutatkoztak a felvetett problémakörök iránt, és ehhez kapcsolódóan a beszélgetések két alapvető tanulsággal is szolgáltak. Egyfelől egyértelművé vált, hogy a közlekedés esetében az egyes szempontokat, pl. energiahatékonyság, környezetvédelem, CO₂-kibocsátás stb. nagyon nehéz egymástól külön kezelni, többszörösen összetett viszonyban állnak egymással, sőt adott esetben az egyik szempont a másik rovására is mehet (pl. a környezetbarátabb járművekkel kapcsolatos visszapattanó hatás: mivel kevesebbet fogyaszt vagy kevésbé szennyező, többet közlekedünk vele). Másfelől a közlekedési energiahatékonyság és energiatakarékosság definiálásában és szakmai célkitűzéseinek megfogalmazásában egyaránt úgy tűnik, hogy hiányzik a konszenzus. E kérdések tisztázása tehát sarkalatos pontját kell, hogy képezze a döntéshozói szintű közlekedéspolitika-alkotásnak.

A tanácskozás eredményessége kapcsán viszont mindenképpen elmondható, hogy a résztvevők rengeteg gyakorlati problémát felvetettek. Néhány példa az érintett témákból: a gépjármű-közbeszerzéssel kapcsolatos nehézségek, a korszerű gépjárművek energiahatékonysági potenciálja körüli bizonytalanságok, a fenntartható közlekedési módokkal kapcsolatos hatékony kommunikációs üzenetek jellege stb.

A kerekasztal-találkozó egyébként egy nemzetközi fenntartható közlekedési együttműködés igen fontos részét képezi, amelyben cseh, lengyel és szlovák partnereink hasonló módszertan mentén vették górcső alá ugyanezeket a kérdéseket. A kétéves együttműködés eredményeként egy olyan nemzeti lés regionális léptékű javaslatcsomag kidolgozása a cél, amely szakmai segítséget jelenthet az érintett országok közlekedéspolitikai döntéshozói számára a fenntartható tervezéshez (további részletek: www.sustrans.eu/hu).