Szerző: Antal Attila

Olvasom az e-mailjeimet, közösségi oldalra posztolom a legújabb botrányos híreket, tanulmányt töltök le a netről egy konferenciához való készüléshez - természetesenek vesszem, hogy mindezt bármikor és bárhol megtehetem a világ bármely pontján. Ritkán gondolok bele abba, hogy a számítási felhőkben tárolt adataimhoz való hozzáférés mekkora energiafelhasználással is jár a valóságban, s itt nem a laptop, tablet vagy éppen a mobil által elhasznált energiáról van szó...

Az Energia Kontroll Program keretében meglehetősen sok adattal dolgozom, dolgozunk és rá kellett döbbennem arra, hogy még ha teljesen ki is szorítanánk a papír alapú adattárolási rendszereket, s kizárólag elektonikus felületeket használnánk, akkor is energiaigényes lenne a munkánk. Miért? A válasz a felhőkben rejlik.

Ahhoz, hogy elolvassuk e-mailjeinket, megnézzünk egy vidót a neten, vagy éppen megosszunk egy dokumentumot barátainkkal szükség van az ún. számítási felhőre (butt computing). Ez alapvetően azt jelenti, hogy azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak, valahol a „felhőben” - e felhők lelke az adatközpont. Ahogyan a Greenpeace egyik új tanulmánya (Maszatos adatok) rámutat: "Az adatközpontok a 21. század információs korának gyárai, amelyek az azonnali fogyaszthatóság érdekében számítógépek ezreinek segítségével tárolják és kezelik adataink növekvő gyűjteményét...  Ezek a (számítási) felhő adatközpontok, melyek közül sok az űrből is látható, rengeteg elektromos áramot igényelnek; néhányuk közel 250.000 háztartás fogyasztásával megegyező mennyiséget. A rájuk jellemző rendkívüli innováció és a tiszta energia elérhetőségének ellenére a legtöbb informatikai cég sajnos gyors ütemben terjeszkedik anélkül, hogy figyelembe venné, milyen hatással lehetne a társadalomra, ha tiszta energiát használna."

A Greenpeace jelentése szerint e felhők fenntartásának óriási energiaigénye miatt a megfelelő mennyiségű elektromos áramhoz való hozzáférés alapvető tényező az adatközpontok létesítési helyszínének kiválasztásakor. Mivel az áram kritikus szerepet játszik a felhőt használó cégek költségszerkezetében, drámai erőfeszítések folynak a létesítmények és a bennük lévő ezernyi számítógép energiahatékonyságának növelésére. A hatékonyság jelentős növelése ellenére azonban a számítási felhő exponenciális terjeszkedése messze meghaladja ezeket a megtakarításokat.

A Maszatos adatok éppen ezért széleskörű képet ad a legnagyobb és leggyorsabban növekvő informatikai cégek által választott energiaforrásokról, az adatközpontok földrajzi elhelyezkedéseiről, továbbá beszámol a cégek előtt álló kihívásokról és lehetőségekről, hogy hogyan tudnak konstruktív szerepet játszani a megújuló energia felhasználás növelésében.