Szerző: Magyar László

El tudja azt képzelni, hogy néhány évtized múlva az Egri borvidék méltán híres bora, a Bikavér a mostani izgalmas, savakban gazdag jellege helyett egészen más ízvilágú legyen? Vagy azt, hogy 100 év múlva a kisdiákok a környezetismeret órán ne a szüleik által biflázott fa- és állatfajokat tanulják őshonosként?

Mindez nagyon is előfordulhat - erről is szó volt szerdán Egerben, ahol helyi mezőgazdasági, erdészeti szakértőkkel, kutatókkal, képviselőkkel vitattuk meg a klímaváltozás lehetséges hatásait és az erre való felkészülés módozatait a megyei jogú város és környéke számára.

Eger egyike azoknak az előrelátó városoknak, ahol felismerték a klímaváltozás és a vele járó hatások jelentőségét, és igyekeznek minél jobban felkészülni a lehetséges anomáliákra. Ezért határoztak úgy, hogy 2011-2012 folyamán az Energiaklubbal elkészíttetik a város Települési Éghajlatváltozási Stratégiáját. A stratégia hozzásegítheti az önkormányzatot, hogy két fronton is felvehesse a harcot a klímaváltozással: az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentésével, illetve a változásokhoz való alkalmazkodással. A stratégiakészítés közbenső lépéseként jártunk Egerben, ahol szakmai fórum keretében kérdeztük meg a helyi szakértőket, hogy ezzel is segítsük a szervesen összetartozó területek összekapcsolódását, már a tervezési szinten.

A Bikavér ma már korántsem az, ami 130-150 éve volt – többek között a filoxéra járvány miatt is sokat változott. Így Dr. Zsófi Zsolt (a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa) véleménye, mely szerint a borvidék márkanevét jelentő bor a várható aszályos, erős napsütéses, hőségnapokkal teli nyarak hatására veszteni fog savas jellegéből, illetve jól ismert karakteréből, már nem is olyan hihetetlen.

A klímaváltozás egyik valószínűsíthető hatása az is, hogy az olyan aszályosodásra hajlamos területek, mint hazánk nagy része még inkább ki lesznek téve a várható klimatikus extremitásoknak, melyeket az arra érzékeny fajok – köztük például a kocsányos tölgyesek és az Eger környékén is megtalálható bükkösök – igencsak megsínylenek. Erre volt jó példa 2004-ben a Zala megyében található érzékeny bükkösök nagymértékű állapotromlása, ami több, mint  100 ezer m³ fa pusztulásához, kivágásához vezetett. Kutatások igazolják, hogy korábbi aszályos évek és a hatásukra tömegesen elszaporodó kártékony rovarfajok kártételei együttesen okozták a jelentős állománypusztulást. Dobre-Kecsmár Csaba (az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője) a találkozón elmondta, hogy igen nagy kihívás elé állítaná az egész erdésztársadalmat és a döntéshozókat, ha a fajok jelentős pusztulásával, új fajok megjelenésével kell számolniuk, hiszen a jelenlegi erdőtörvény igen statikus, és természetesen az őshonos fajok védelmét szolgálja mindenek felett. Eger környékén az ún. invazív fajok megjelenése nem jelent még akkora problémát, jelenleg inkább az antropogén hatások – szemetelés, emberi mulasztásból fakadó erdőtüzek – aggasztják az erdészet vezetőit. Bár a klímaváltozás hatásai jelenleg viszonylag kisebb mértékben érezhetőek a mindennapokban, mégis az olyan hosszútávra tervező ágazatokban, mint a szőlészet és az erdészet – ahol egy tőke esetében 20, egy erdő esetében 100-120 évre előre kell tekinteni – már most fokozottabban kell ügyelni a hosszú távú tendenciák alakulására.

Eger Települési Éghajlatváltozási Stratégiájában a mezőgazdaság és az erdészet kérdései mellett a vízgazdálkodás, a városi zöldterületek, illetve általánosságban a helyi gazdaság területei is elemzésre kerülnek. Emellett nagy hangsúlyt kap a városi energiagazdálkodás, a levegőminőség, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés illetve a megújuló energiák alkalmazásának kérdésköre is.