Szerző: Perger András

A napokban megjelent a japán parlament vizsgálóbizottsága által készített jelentés a fukusimai eseményekről. A bizottság súlyos megállapításokat tett a baleset okaival, illetve a következmények kezelésével összefüggésben. A legfontosabb ezek közül, amit a hazai média is tárgyalt: a fukusimai balesetet egyértelműen ember hiba okozta.

Mi ebben az újdonság? Az, hogy komoly menedzsmenti-felügyeleti problémák voltak Fukusimában, és hogy az vezetett a balesethez, legalábbis számunkra, eddig sem volt kérdéses. Azt viszont első ízben jelentette ki egy hivatalos, az események kivizsgálására létrehozott testület, hogy a természeti katasztrófa (azaz a földrengés és a cunami) csak a kiváltó eseménye volt a balesetnek, és az megfelelő hozzáállással elkerülhető lett volna. Ezzel a nukleáris ipar védekezése, miszerint, a cunami vis maior-nak minősült, amire nem lehetett felkészülni, megdőlt.

Mi következik mindebből? A vizsgálóbizottság megállapítása tulajdonképpen azt jelenti, hogy Fukusimát lényegében ugyanaz okozta, mint Csernobilt. Vagyis, a nukleáris energia használatának intézményes kereteiben meglévő (menedzsmenti, hatósági, politikai szintű) hibák, összeférhetetlenségek. Ezeket a két baleset között eltelt 26 évben nem sikerült kijavítani. Ezért minden érintettnek el kellene gondolkodni azon, hogy mennyiben általánosíthatóak a megállapítások a nukleáris ipar egészére, nemzeti és nemzetközi szinten is. Belátható: önmagában a stressz teszt, bár nem volt haszontalan, mégsem az igazi kérdésekre kereste a választ. Az őszinte szembenézés nem kerülhető el, hiszen az eddigieknél erősebb garanciákra volna szükség abban a tekintetben, hogy a jövőben nem lesz több baleset.