Szerző: Perger András

Lábjegyzet a minapi, Paks bővítéséről szóló rendezvényünkhöz. Az épülő finn atomerőmű (Olkiluoto-3) állatorvosi lóként illusztrálja, mi minden tud rosszul menni egy ekkora beruházás esetén. Ennek leglátványosabb része a költségek és az építési idő eszkalációja. Az alábbi ábra a két adat változását mutatja be: mikor mit mondtak, mennyit kalkuláltak. A reaktort 2005-ben kezdték építeni, a korábbi (halványabb színnel ábrázolt) adatok a döntéshozatal idejéből valók. (Az adatokért köszönet Lauri Myllyvirta-nak és Jehki Harkonen-nek.)

Most lássuk, milyen becslések láttak eddig napvilágot Paks 5-6 esetében! Lehet-e belőle egy újabb 4-es metró?

Paks esetében nem könnyű pontos adatokat bemutatni, hivatalosnak tekinthető számok ugyanis nem nagyon láttak eddig napvilágot. Ráadásul a rendelkezésre álló adatok különböző forrásokból (MVM, Paks, Roszatom, kormányképviselő stb.) származnak, és egyébként is nehéz őket összehasonlítani: hol euróban, hol forintban mondtak összeget, hol beruházásról, hol fajlagos költségről (tól-ig) szóltak. Egyes esetekben azt sem lehet meghatározni, hogy egy vagy két blokkról beszéltek-e, és felmerült a sajtóbeszámolók hitelességének kérdése is (pl. Kovács Pál energetikai államtitkár említett blokkonként 2000 milliárd forintot tavaly októberben egy prágai rendezvényen, amiről az MTI számolt be - ez lehet egy félreértés is; sajnos a minisztérium honlapján, tudtunkkal, eddig nem jelent meg semmilyen alátámasztó számítás, sem tisztázó közlemény). Minden esetben a lehető legnagyobb összeget ábrázoltam, két blokkra, összevetve az Energiaklub becslésével: (a járulékos beruházások költségeit nem beszámítva) jellemzően 3000 milliárd forintos összegre becsültük a két blokkos beruházás várható költségét. Megfigyelhető az adatok növekedése; ne feledjük, Paks esetében még a tendert sem írták ki, szerződéskötés, építkezés még igen messze van.

Az utolsó adatot (10 milliárd euró) a lehetséges orosz szállító, a Roszatom képviselője említette áprilisi, budapesti sajtótájékoztatóján; meglepő, hogy már ilyen korán ilyen magas összegről (kb. 4150 eur/kW) beszélnek. Nagyberuházásoknál gyakran előfordul, hogy a döntéshozatal idején még alulbecslik a költségeket - ahogy azt a finn példánál (és a metrónál) is láthattuk. Hogy az orosz ajánlatot el tudjuk helyezni, a realitását felmérni, ahhoz még egy ábra: az amerikai történelmi tapasztalatok is a költségek megkétszereződését-háromszorozódását mutatják, ahogy az aktuális tapasztalatok (Ol-3, Mohi 3-4) is. Utóbbi fényében pedig a paksi 10 milliárdos ígéret már-már a hihető kategóriába esik.

Legalábbis, egyelőre úgy tűnik.