Szerző: Perger András

Két hete a parlament elfogadta az új paksi blokkokról szóló orosz-magyar nemzetközi megállapodást, mitől lesz akkor különös a kormány által valószínűleg ma tárgyalni tervezett, a blokkok finanszírozásáról szóló szerződés? Hát attól, hogy abban van a lényeg: a keretmegállapodás a fontos részletekben igencsak szűkszavú volt.

A szerződésnek az alábbi kérdésekre kell választ adnia (a sorrend nem tükröz fontossági szempontokat, és nem is teljes körű):

• Hány és milyen, mekkora kapacitású reaktort fognak építeni? (Esetleg konkrétan rögzítve a típust is, feltehetően MIR-1200 vagy AES-2006).
• Mennyibe fog kerülni? (Egyáltalán van-e benne konkrét szám?)
• Bár a parlament által már elfogadott nemzetközi megállapodás tartalmaz erre vontakozó kitételeket, a szerződés pontosíthatja, minek a tervezését, gyártását, szállítását, építését vállalja az orosz fél (a nuclear és a turbine islanden felül). Minek nem?
• E tekintetben is érdekes, hogy minek a finanszírozását vállalja az orosz fél? Hogyan értelmezhető a költségek 80-20%-os arányú megosztása? (Pl. az oroszok pusztán a nuclear és a turbine islandet fizetik, de a projekthez szükséges egyéb beruházásokat nem, vagy a hitelkeret vonatkozik azon létesítményekre is, amelyek tervezésében, építésében stb. nincs szerepe az orosz félnek.)
• Milyen kamatozású lesz a hitel? Fix számok lesznek benne vagy képlet alapján számolják ki a kamatokat?
• Milyen ütemezésű lesz a hitel?
• Mikor kell megkezdeni a törlesztést?
• Milyen ütemezésű lesz az építkezés?
• Az orosz fél mikor kezdi a munkát, és azzal együtt a költségek elszámolását?
• Hogyan értelmezhető az ígért magyar beszállítási arány? Mihez biztosítanak beszállítási lehetőséget a magyar félnek?
• Hogy oszlik meg a felelősség az egyes területeken, hogyan kezelik a különböző kockázatokat, mint pl.: EU szabályozás, kamatkockázatok, a kivitelezési-menedzsmenti kockázatok (pl. építkezés csúszása), a költségek elszállása stb.? A felek milyen arányban viselik az ezen kockázatokból fakadó költségeket, azok legalább részleges fedezésére vonatkozhat-e a hitel? (A devizahitel árfolyamkockázata, az engedélyezésből fakadó kockázatok, a villamosenergia-piaci kockázatok minden bizonnyal Magyarországot terhelik.)
• Mekkora elkötelezettséget jelent, milyen feltételekkel mondható fel a szerződés?

A szerződés adhat tehát választ tehát számos olyan kérdésre, amelyek igen jelentős hatással vannak a projekt megvalósíthatóságára, gazdaságossára. Igen kiváncsian várjuk, nyilvánosságra hozzák-e, valóban benyújtják-e a parlamentnek.