Szerző: Fülöp Orsolya

Az energiaárak számítási módjával és a szabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatban is megfogalmaz aggályokat az Európai Bizottság a közelmúltban kiadott magyar országjelentésben.

A jelentés megállapítja, hogy a négy kiskereskedelmi gáz-, és a négy áramszolgáltató vállalat egyetemes szolgáltatói (~ lakossági) szegmense összesen 41 milliárd forint veszteséget termelt 2013-ban, a rezsicsökkentések után. A vizsgálat szerint a rezsicsökkentések fenntarthatósága attól függ, hogy a szolgáltatók képesek lesznek-e más üzletágaikból fedezni ezeket a veszteségeket, ez azonban hosszú távon nem tűnik reálisnak.

A legtöbb tagállamban az árakat, illetve ezek kiszámításának módszerét a szabályozó hatóság határozza meg, de Magyarországon ezt továbbra is gyakorlatilag a kormány végzi - a jelentés szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csak véleményt nyilvánít. Vagyis a Bizottság szerint a magyar szabályozó hatóság függetlensége nem egyértelmű, ahogyan az sem, hogy az új nemzeti közműszolgáltató hogyan tud majd alacsonyabb árakat kínálni a fogyasztók számára, úgy, hogy költségei fedezve legyenek (hacsak nem kap állami támogatást a tartós veszteség pénzügyi ellensúlyozásához).

A vizsgálati anyag megállapítása szerint továbbá Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem terjesztette elő időben a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét illetve a hosszú távú épületfelújítási stratégiáját, valamint nem jelentette be az energiahatékonysági irányelv átültetésére szolgáló intézkedéseket.

Következmények

A Bizottság néhány héttel ezelőtt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen (is). Hazánk esetében a Bizottságnak - a BruxInfo értesülései szerint - először is a tarifarendszerrel van problémája, amely az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztókat előnyben részesít másokkal szemben. A nagy nyomású gázhálózat használatáért a lakosság és közintézmények számára felszámított díjak ugyanis alacsonyabbak, mint más fogyasztói csoportok számára. Ugyanazért a szolgáltatásért tehát két külön díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet.

A Bizottság másik kifogása a kötelezettségszegési eljárásban az, hogy a szolgáltatók bizonyos költségelemeket nem építhetnek be az áraikba, például a banki tranzakciós adóból származó költségeket, vagy bizonyos, a központi költségvetésbe befizetendő illetékeket. A Bizottság azt is aggodalmasnak találja, hogy a Közmű-szabályozási Hivatal nem jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Viszont törvényerejű rendeleteket adhat ki, így a piaci szereplők nem tudják független bíróság előtt megfellebbezni a hatóság döntéseit. (Törvényerejű rendeletek esetén legfeljebb az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.)

Az energiahatékonysági irányelvvel kapcsolatban évek óta folyik a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, két hete pedig a Bizottság a Bíróság elé idézte hazánkat ezzel kapcsolatban, napi 15444 euró (kb. 4,5 millió Ft) büntetés kiszabását javasolva.