Szerző: Lohász Cili

Ha kitekerünk nyáron a betondzsungeből a kertvárosba, ugye, mennyivel hűvösebb van?  

A Szegedi Egyetem Éghajlattudományi Tanszéke számokkal is alátámasztja ezt az érzésünket. Az Urban Path projekt keretében ugyanis huszonkettő hő- és páratartalom-mérőállomást helyeztek el Szegeden, melyek tízpercenként küldenek adatokat  egy folyamatosan elérhető adatbázisba.

Ma már közismert tény, hogy a városokban télen-nyáron melegebb van, mint a környezetükben, ezt nevezik hősziget-hatásnak. Szeged belvárosa pl. éves átlagban 2,5 ^oC-kal melegebb, mint a külterületek.

A szegedi kutatók a jelenlegi mérőállomásokkal a városszerkezet még finomabb módosító hatásait mérik. A hőmérséklet ugyanis nem csak attól függ, hogy mennyire vagyunk messze a város szélétől, hanem attól is, hogy mennyire beépített a terület, milyen magasak az épületek, mekkora a zöld felület. További néhány jól mérhető paraméter alapján a városokban ún. lokális klímazónákat lehet elkülöníteni.

Ilyen zóna – ld. a diagram feliratait - pl. a kompakt alacsony (1. oszlop), ami nagyrészt lebetonozott utcákból álló, kevés zölddel fedett és alacsony házas környéket jelent. A kompakt közepes zóna (2. oszlop) hasonló, csak magasabbépületekkel. A kiterjedt alacsony zóna (3. oszlop) pedig a szellősen elhelyezkedő, alacsony épületekből álló, lebetonozott területeket jelenti, ilyenek pl. az ipari parkok. A nyitott közepes (4. oszlop) és nyitott alacsony (5. oszlop) pedig a kertvárosias néhány szintes, illetve egyszintes épületek övezete.  A 6. oszlop, alig beépített  nevű klímazóna pedig az egymástól távol eső épületek halmaza, közöttük sok zölddel. A 7. oszlop, pedig a városon kívüli, alacsony növényzetű, mezőgazdasági területeket jelöli.

Éjszakai átlagos hőmérséklet °C–ban nyáron a különböző típusú városi területeken
(Forrás: Kosztolányi É., Markovic V.: Urban Climate and Monitoring Network System in Central European Cities, Novi Sad - Szeged, 2014)

A diagramon jól látható, hogy egy nem viharos, nem záporos, átlagos nyáriéjszakán, ahogy növekszik a zöld felület aránya (4. oszloptól) és csökken a beépítettség, úgy csökken a hőmérséklet is: a diagramon ábrázolt éjszakán 4-5 fokkal hűvösebb volt a kiterjedt zöldterülettel bíró városrészekben, mint a betonnal borított, beépített területeken.

Tényleg melegebb van a flaszteren, mint a kertvárosokban!