Szerző: Lohász Cili

Fotó: maps.google.com

A Város Szíve Program keretében megújított köztér, a Szerb utca és Fejér György utca kereszteződése iskolapéldája annak, milyen egy jó szándékkal kikövezett, ám kevésbé átgondolt utcaszakasz. A térkő télen csúszik, a biciklitároló - a képpel ellentétben - állandóan tele van, a kis fát hiába próbálták a legnagyobb hőségben lajtoskocsiból öntözni, idén nyáron kiszáradt, a szemben álló padok olyan messze vannak egymástól, hogy pont nem alkalmasak beszélgetésre,  a helyi vendéglátóegység utcai  teraszán elpattintott cigaretták és a minimális légmozgás miatt a tér vizsgaidőszakban olyan, mintha egy egykori dohányzó kocsmában ülnénk. Ez a csenevész fa, ami itt, a város szívében sosem fog magasabbra nőni és mélyebb gyökeret ereszteni, csak arra hivatott, hogy emlékeztessen minket a fák és a növényzet jelentőségére egy-egy forró napon a városokban.

A várostervezésben és a közigazgatásban pedig egyre nagyobb szerepet kaphatnak a jövőben azok az építészeti megoldások, amelyek a klímaváltozás hatásait hivatottak tompítani: a településeknek és régióknak fel kell készülniük arra, hogy integrált választ adjanak a megváltozott időjárási körülményekre, hiszen enélkül egyre kevésbé válnak élhetővé a helyek, ahol életünket töltjük. Ezek a változások már ma is globális szintű problémákat okoznak. Szerencsére egyre több kutatás zajlik térségünkben is, így egyre többet tudunk arról, hogy milyen változásokra kell majd felkészülni a térségünkben, és milyen eszközöket érdemes használni a felkészülés során.

Az Energiaklub városi klímaadaptációról szóló képzésén is bemutattuk a legaktuálisabb városiklíma-kutatásokat – előbbi egyik vezetője, Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa elmondta:  Szeged belvárosában a nyári napok száma a mai 110 körüliről a század végére 140 fölé nő majd, vagyis plusz egy hónap nyarunk lesz, és még gyakoribb lesznek az özönvízszerű villámesőzések. Ezekhez a megváltozott körülményekhez a városok klímatudatos tervezése során nagy léptékben városfejlesztési iránymutatásokkal válaszolhatunk, kis léptékben pedig épület- és utcaszintű átalakításokkal. A különböző kihívásokra különböző léptékben kell megoldásokat találni: a hőszigethatás csökkentésére, a levegő hőmérséklet befolyásolására és a városok átszellőzésére például nagy léptékű, a szél, a napsütés, az árnyék és a szél elleni védelemre kis léptékű beavatkozásokat kell alkalmazni. 

Gál Tamás mellett Kiss Ida és Szkordilisz Flóra építészek is a vizsgabizottság tagjai voltak a CLIM-CAP projekt próbaképzésének záróeseményén, ahol a résztvevők a nagy léptékű fejlesztési irányokat határoztak meg klímajavaslati térképeiken egy-egy városra, városrészre bontva. Budapestről, Zuglóról, Békéscsabáról, Pécsről és Szegedről készültek javaslatok, amelyek, figyelembe véve a hőszigetek, a vízhelyzet, a szélcsatornák és a többi releváns szempontot, javaslatokat tartalmaztak arra, hogy hol volna érdemes tiltani a további beépítést, merre lehetne még engedni a város terjeszkedését, hol volna szükség további zöldítésre, kisebb és nagyobb léptékű klímabarát beavatkozásokra. Különösen izgalmas volt, hogy a térképek elkészítői különböző szakmák képviselői, így maga a feladat végrehajtása is interdiszciplináris együttműködéssé vált geográfusok, építészek, önkormányzati tisztségviselők és tájépítészek között. Amikor egy város klímájáról gondolkozunk, a város közigazgatási határain túllépve be kell vonni a környező területeket is; egy másik település jó irányban fekvő legelője alkalmas lehet a friss levegő biztosítására a városokban. Így például Szeged esetében a várostól északnyugatra fekvő Fehér-tó szolgáltat nyáron hűs levegőt, ezért az onnan való levegőbeáramlást segíteni kell.

Fehér Anita, Szabó Alexandra és Szczuka Levente klímajavaslati térképe Budapestre. A klímajavaslati térkép terhelési (piros, sárga és szürke színek) és kompenzációs (kék és zöld) területekre osztja fel a várost. A terhelési területek a rossz vagy melegebb városi levegő miatt terhelik az ott lakókat, a kompenzációs területekről pedig tiszta és friss levegő juthat az előbbi területekre. A terhelési területeknél fontos a zöldítés, és a szélcsatornákon keresztül a tiszta levegő bejuttatása. A kompenzációs területeknek pedig a megóvása az elsődleges, például hogy ne építsék be jobban. Budapest esetében a peremterületeknél a beépítés jelentősebb sűrítése nem javasolt, mivel a legterheltebb belvárosi területekre így tud bejutni a friss levegő. A vasútpályák, rendezőpályaudvarok is fontos szereppel bírnak, hiszen ezeken keresztül tud bejutni a levegő a belvárosba, ezért ezek beépítése klimatikus szempontok alapján nem javasolt. Az elhagyott vasúti területek használatára sok példát találunk a világon, például. a CLIM-CAP képzés utolsó találkozójának helyszínén, Barcelonában is: 

Fotó: saját

Használaton kívüli vasútállomás, korábbi sínek hasznosítása strandröpipályaként, parkolóként és focipályaként Barcelona belvárosában a Parc de l'Estació del Nord mellett.

Ilyen összetett klímajavaslati térképek a témában még soha nem készültek Magyarországon, így a képzés hallgatói a bizottság tagjaival közösen elemezhették a felmerülő problémákat, a térképek fejlesztésének lehetséges módjait – mindannyian hangsúlyozták, hogy óriási előrelépés lehet egy-egy település számára a térképkészítés módszertanának átvétele, továbbfejlesztése és az azokban foglaltak alkalmazása. Habár a most elkészült térképek sorsa attól is függ, hogy az adott városvezetés mennyire nyitott a javaslatokra, a képzés résztvevői saját munkájukban már mostanra hasznosították a CLIM-CAP projektben szerzett ismereteiket:  Szűcs Balázs, a IX. kerület főépítésze elmondta például, hogy a kerületben egy játszótér helyszínének kiválasztásakor figyelembe vették a humánkomfort-indexet és más klímaadaptációs szempontokat; a XIII. kerület készülő Kerületi Építési Szabályzatának városklímával foglalkozó része is  a képzés során tanultak révén került kiegészítésre; Szegeden pedig egyre szorosabbá válik az együttműködés a főépítészi iroda, az önkormányzat és az egyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke között.

Városaink és tágabb régiónk érdekében bízunk benne, hogy ez a folyamat nem áll meg, és egyre több helyen ismerik fel a klímatudatos várostervezés fontosságát – hogy unokáink is tudjanak majd azokon a településeken lakni, ahol most mi élünk.

 A klímaadaptáció témáját települési szinten 2016. január és március közötti Klímaválasz képzéssorozatunkban adjuk át önkormányzatoknak.