Az egyik fontos energiafogyasztó és egyben jelentős szén-dioxid-kibocsátó a közlekedési szektor . Ez ráadásul egy olyan téma, melyben mindnyájunknak felelőssége van, hiszen ki az, aki NEM közlekedik??? (Lásd korábbi blogunkat a személyes kibocsátásaink csökkentésének lehetőségeiről.)

Persze, az már a csapból is folyik, hogy autó helyett mivel közlekedjünk inkább, de azért a részletekben még sok kis ördög van elrejtve!

Ha még sincs más megoldás, mint az autó, akkor

• törekedjünk arra, hogy legyen tele - itt az ideje a stoppolás reneszánszának - és
• tartsuk szem előtt az üzemanyag takarékos vezetési stílus alapjait; pl. az előre figyeléssel és megfelelő követési távolsággal sok fékezést, ezzel pedig energiát spórolunk meg (részletek hölgyeknek, uraknak).

Kipróbált és az üzleti életben bizonyított furcsaság: kevesebb bal kanyarral – akár hosszabb úttal is – sokat spórolhatunk. Ez a lámpás vagy lámpa nélküli bal kanyarokat érinti, amikor hátrányunk van, és általában meg kell állni, sokat várni, esetleg gyorsan kilőni, ha végre mehetünk – és ez mind sok időt és üzemanyagot pazarol. A körforgalmú csomópontokat ebből a szempontból is szeretjük!

És ha már nyár van: mennyire jó árnyékos parkolóhelyet találni!!! Így az autó klímájának is könnyebb, kevesebb energiával tudja a kellemes belső hőmérsékletet létrehozni. De ha a bevásárlóközpontok parkolói kiesek és a kiültetett fák csak néhány autónak biztosítanak árnyékos helyet… van erre is megoldás!

Egyszerű árnyékolás, ilyent javasolunk a bevásárlóközpontok kies, térkövezett, utált parkolóiba:

Parkoló Montfalconéban (Olaszország; saját kép)

Level 2: árnyékoljunk napelemmel! A megoldásra már Magyarországon is létezik példa: Mórahalmon.

A klíma kondenzvizével öntözzünk zöldtetőt – igen, ez is közlekedés téma: a spanyol Girona városában már közlekednek zöldtetős buszok. Alig várjuk, hogy a BKK felfedezze és kihasználja a lehetőséget.

De napelem témában is rejlenek még lehetőségek: Franciaországban már működik a világ első szolár útja, melyet további mintegy száz helyszínen terveznek telepíteni a közeljövőben (részletek angolul). Természetesen drága, ki tudja, mekkora az élettartama és nem igazán kedvező a beesési szög – vagyis nem a lehető leghatékonyabb az energiatermelés. De egészen ilyesféle kifogásokat hallgattunk 10-15 éve a most már olcsó és elterjedt napelemekkel kapcsolatban is, így csak drukkolni tudunk.

Ha például az autópályák leálló sávjaira telepítenék – és így azért biztosan hosszabb lenne az élettartamuk, mint folyamatos igénybe vétel esetén – ez Magyarországon mintegy 3600 km-nyi hosszat jelentene. 3m-es szabványos sávszélességgel számolva 10.800.000m² felületünk lenne a napelemek telepítésére, ami a francia számítások arányosításával mintegy 19.000.000 magyar lakos (ja, ennyien nem is vagyunk) elektromos energia ellátását biztosítaná. Na jó, kicsit még drága lenne, de azért szép gondolat.

Szerencsére különböző közlekedés-szervezési szoftvereknek és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően egy egészen különleges, energia-hatékony közlekedési jövőkép rajzolódik ki: elektromos és saját napelemmel működő járművek, és a ma még ismeretlenül csengő betűszó TS-DRT: Telematics-based Shared Demand Responsible Transportation): egy integrált, telematika alapú, igényvezérelt, megosztott közlekedési mód, mikor a közlekedés-szervezési szolgáltatások segítségével a lehető leggyorsabb és legkényelmesebb alternatíva nem az egyéni motorizált közlekedés (azaz NEM az autózás) lesz. Alig várjuk! Csak az idős és/vagy okostelefonmentes utazóközönségért aggódom egy kicsit.