2017. augusztus elsejével a beruházó átalakításokba kezdett a Kelenföldi Hőerőmű használaton kívüli kapcsolóházában, így azt eredeti formájában többé már senki sem láthatja.

Az Energiaklub munkatársai az utolsók közt léphettek be Budapest egyedüli valamirevaló Art Deco épületébe, és hallhatták annak meséit a természet és a sötétség felett aratott győzelemről.

Bár a most készített képek ezt éppen cáfolják:

A telket és a már üres hűtővíz-medencét visszahódítja a növényzet, a még vízzel teli medencékbe pedig beköltöztek a halak.

A 178 MW teljesítményű, jelenleg földgázzal működő erőmű Budapest egy részének több mint 100 éve szolgáltatja az áramot folyamatos duruzsolással. Ehhez építették hozzá a kapcsolóházat 1934-ben, amire az eredetileg a 10 helyett 30 kV-ra emelt feszültség miatt volt szükség. Megnyugtató, hogy 80 éve képesek voltunk egy máig működő rendszert létrehozni, amit csak azért állítottak le 2006-ban, mert a 120 kV-os áram kezelésére már nem volt alkalmas. Nem mellékesen pedig üzemi baleset nélkül működött hosszú évtizedeken keresztül, többek közt a nagyvonalú térhasználatnak is köszönhetően.

Ehhez nyilván az is hozzátett, hogy a kisszámú, specializált munkaerő tanulóideje 12 hónap volt, vagyis kerek egy évig az új munkaerő csak a szemét meresztette, semmi produktívat nem csinált! Ezt a mai világban elég nehéz elképzelni.

Mint ahogyan azt is, hogy egy üzemi épülethez külső, üvegfalú panoráma-teherliftet és szintenként erkélyeket biggyesztenek. Csak úgy. Mert szép.

Ugyanakkor hajmeresztő, hogy 9 évvel az átadás után, a 2. világégés kitörésével arra kellett ráébredni, hogy az üvegtető elég hívogató lesz a bombázások során, ill. nincs óvóhelye a létesítménynek…Ezeket természetesen haladéktalanul orvosolták.

Az a mai helyzet viszont, hogy az erőmű hűtőmedencéi egy másik tulajdonos telkén és birtokában vannak, csak a víz az erőműé, már nagyon is ismerős jellegű. Ezt jól kitalálták, ugye? Kíváncsian várom, az ingatlanfejlesztők milyen bravúrral és funkcióval fognak minket meglepni itt a Kopaszi-gát szomszédságában.

Sajnos az eldobható mindennapokat nézve nehéz elképzelni, hogy manapság is épülhet ilyen megbízható létesítmény, ami az unokáink idejében is megállja majd a helyét. Kezdve ott, hogy körültekintően választanak telephelyet egy hasonlóan jelentős fejlesztéshez… Ugyanis ezt 100 éve még alaposan végiggondolták, ellenben csak pár hete robbant ki a Paks 2 tervezett telephelyével kapcsolatos nem elhanyagolható probléma, amiről eddig az egyéb előnyök miatt inkább elfeledkeztek az illetékesek.

Köszönjük a sétát, Hosszúlépés!