A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

Forrás: Pixabay

Április 26-án emlékeztünk meg a csernobili atomkatasztrófa 34 éves évfordulójáról.

Az elmúlt évtizedekben ez a katasztrófa mutatta meg az emberiségnek, mire képes az atomenergia, ha hibát vétünk a használatánál. Azóta tudjuk, milyen veszélyeket rejt a titkolózás az atomerőművek megépítése, működése körül, hogy nem mindegy, hogyan kezeljük a radioaktív hulladékot, és hogy nem tesz jót sem embernek, sem környezetnek, ha uránbányát működtetünk. A csernobili példa nélkül nem fejlődött volna annyit a világ, számos problémát nem ismernénk. Az alábbi cikk azonban egy pillanatra arra invitál, hogy képzeljük el, mi lenne most a várossal, amit a legjobban sújtott az atomerőmű katasztrófája, ha mégsem történ volna meg a baj. Fotósorozat arról, hogy hogyan nézne ki Pripjaty, ha sosem történt volna meg a csernobili atomkatasztrófa.

How Pripyat Would Look if Chernobyl Nuclear Disaster Never Happened>>

Anyák az atom ellen – az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után is alakultak olyan civil csoportok (Magyarországon is), amiben csak nők és/vagy anyák próbálták felhívni a figyelmet az atomenergia veszélyeire. Fukusimában a 2011-es katasztrófa óta működik egy ilyen, anyák által alakított csoport, akik a helyi radioaktivitást mérik. Az alábbi cikk róluk szól.

Fukushima mothers record radiation for future generations>>

És ha már Fukushima: lemondott a fukushimai atomerőmű tulajdonosa. Bár a Tepco vezérigazgatója, a 80 éves Takashi Kawamura kora miatt távozott pozíciójáról, az atomerőmű leszerelésében és a radioaktív hulladék kezelésében a lemondása megnehezíti a jövőt.

Chairman of Tepco, owner of Fukushima nuclear plant, to resign>>

Japán után maradjunk még kicsit külföldön

A hulladék-témából már jól ismert újrahasznosítás hulláma végre eléri talán az építőipart is. A felújításokkal kapcsolatos tévhiteket a norvég Green Building Council szisztematikusan és látványos példákkal rombolja le legújabb kiadványában. Az építőanyagok bányászata, szállítása, a cementgyártás környezeti- és klímaterhei nagyon súlyosak, ezért égető lenne az új építések helyett a felújításokra fókuszálni. 10 tipp és számos látványos jó példa dönt le öt tévhitet. Például az sem (mindig) igaz, hogy a felújítás költsége nagyobb, mint a bontásé és újbóli felépítésé.

Think twice before demolishing>>

Bár Magyarországot kevéssé érinti, világszinten nagyon is fontos, hogy a korlátozott erőforrásokkal bíró szigetek és lakosságuk tudnak-e fenntarthatóan élni, megújuló energiára alapozni a gazdaságukat és életmódjukat. Még az EU-n belül is több mint 2000 sziget van, a lakosság 4%-nak otthont adva. Mikrohálózatok, energiatárolás, okos fogyasztás, rugalmasság, körforgásos gazdaság – minderre nem csak a szigeteken van szükség. A szigeteken kicsiben ki lehet próbálni, fejleszteni a fenntartható energiagazdálkodás megoldásait. Vannak, akik már meg is tették, és erre az útra léptek.

Focus on Smart and Sustainable Islands>>

Már a rómaiak is – mondjuk mindig, de most kivételesen tényleg igaz. Egy új, Pompeiben zajló kutatás szerint az ottani épületek a modern körkörös gazdaság elmélete szerint épülhettek – legalábbis erre jutottak a Cincinnati Egyetem régészei. Mindent felhasználtak az új építkezésekhez, amit a régi, lerombolt épületekből hasznosíthatónak láttak. A városfalban amforákat, csempéket és más, feltételezhetően korábbi földrengésekben elpusztult épületek maradványait találták. Úgyhogy, van mit tanulnunk még tőlük.

Pompeii ruins show that the Romans invented recycling>>

Piran egykor a sólepárlás egyik központja volt, mára azonban a sólepárlók környékén megalakult nemzeti parké és a természeti erőké lettek az ipari épületek. Tervpályázatot írtak ki viszont, hogy hogyan lehet az enyészetté váló ipari emlékeket integrálni a természeti környezetbe. Egy magyar csapat lett a harmadik, akik gyakorlatilag az állatok otthonává alakították a silókat, nem mellesleg nagyon látványos és fenntartható módon.

Védett épületből költőhely? Az Építész Stúdió terve a Sečovlje sólepárlók megőrzésére>>

Nagyon izgalmas követni, hogy hogyan változik az egyes szektorok energiafogyasztása a koronavírus-válság miatt. Az USA-ban készült egy részletes vizsgálat, amelyben kimutatták, pontosan hogyan változott az autógyárak, kórházak, pizzériák áramfogyasztása.

A kórházak mellett az italboltok áramfogysztása is megugrott Amerikában>>

Otthon, édes otthon

A villamosenergia-szektor folyamatos mozgásban van. A MEKH 2019-es jelentése szerint a fogyasztás 0,6% nőtt 2018-hoz képest. A megújulók termelése felfelé ívelő pályán, miközben a negyed órás rendszerterhelési csúcs is többször megdőlt tavaly év során. A balkáni vízhiány pedig megváltoztatta az import szerkezetét.

Villamosenergia-piac 2019: emelkedő fogyasztás, bővülő termelés, csökkenő import>>

Látszólag semmi köze a klímaváltozásnak és a koronavírus-járványnak egymáshoz. Azonban, ha összevetjük a két jelenség előfordulási mechanizmusát és esetleges megelőzési stratégiáit, akkor rengeteget tanulhatunk a járvány kezeléséből és közegészségügyi következményeiből. Kollégánk, Ferenczi András gondolatai.

A koronavírus utat mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemhez>>

András cikke is foglalkozik egy lehetséges zöld újraindulás lehetőségével. A következő cikkben a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyek főosztályának vezető szakértőjének meglátásait olvashatjuk ugyanerről a témáról.

Lehet zöld a gazdasági újrakezdés?>>

Az alábbi cikk szerzője szintén a zöld újraindulással foglalkozik, annak gazdasági aspektusait vizsgálva. A koronavírus-járványt követően „az önvédő, készletező és hatékonyság-központú” gazdaság korszakába léphetünk, amelyben új hajtóerőként jelenhetnek meg az energiahatékonysági beruházások. A változások egy zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság irányba mutatnak.

30 százalékos lakossági és 10 százalékos állami rezsicsökkentés jöhet>>

Egy friss kutatás jelent meg a hazai rezsicsökkentő program hatásairól, amely az elmúlt években jelentős árcsökkenést idézett elő a lakossági villamosenergia-, földgáz- és távhőszolgáltatás területén. Az elemzés számszerűsítve is kimutatta a rezsicsökkentés negatív hatásait: a program hosszú távon csökkenti az energiamegtakarítási hajlandóságot, visszafogja az energiahatékonysági fejlesztéseket, illetve a beruházásokat az energiaszektorban és rontja a megújuló energiaforrások versenyképességét.

The Hungarian utility cost reduction programme - An impact assessment>>

A háztartási készülékek energiahatékonyságának fokozását célzó új EU-rendelet lépett hatályba áprilisban. Az új szabályozás hatására hatékonyabbak lesznek eszközeink - a laptopoktól az elektromos fogkefékig -, a külső tápegységek hatékonyságára vonatkozó előírások szigorításával. Ezzel az intézkedéssel számítások szerint az EU-ban 4 TWh/év villamos energiát takaríthatunk meg a teljes EU-ban.

New rules for external power supplies will enable household energy savings>>

 Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41