A szénkivezetés szükségessége klímavédelmi szempontból egyértelműen elkerülhetetlen, de hogy győzhető meg a 40 éve a helyi szénbányában dolgozó és most munkáját hirtelen elveszítő bányász arról, hogy a szénkivezetés szükséges és alapvetően a szélesebb társadalom hasznait szolgálja? Hogyan érhető el egy társadalmilag igazságos energiaátmenet? Hogyan alakítható át a helyiek kötődése a szénhez, amely hosszú évtizedeken át formálta identitástudatukat? A szénkivezetés társadalmi hatásairól készült legfrissebb tanulmányunk többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni.  

Fotó:  Iron & Earth

A károsanyag-kibocsátás és a klímaváltozás elleni harc egyik alappillére a szénalapú energiatermelés leállítása a lehető leghamarabb.  Ennek érdekében mára az Európai Unió számos tagországa jelentette be a szénkivezetésének tervezett dátumát. Az országok éghajlatvédelmi törekvései és a nemzetközi (Párizsi Klímaegyezmény), illetve európai uniós és nemzeti károsanyag-kibocsátási vállalásoknak megfelelés mellett, a szénalapú villamosenergia-termelés gazdasági versenyképessége is visszaesőben van. Ennek egyik fő oka egyrészt a megújuló energia-technológia folyamatos fejlődése, mely folyamatos költségcsökkenéssel járt az utóbbi években. Emellett a megújuló energián alapuló erőművek a szénhez képest jóval alacsonyabb a működési költségük: szinte a telepítésük költségeivel járnak és közel 0 működési költséggel rendelkeznek. A másik jelentős oka a szén mint energiaforrás háttérbe szorulásának, az a szén-dioxid-kvótaárak emelkedése, amely az utóbbi 4 évben tapasztalt költségnövekedéssel a szénalapú villamosenergia-termelés egyre nagyobb hányadát teszi ki. Tehát a szénkivezetés környezeti és társadalmi, de már gazdaságra gyakorolt járulékos hasznai is megkérdőjelezhetetlenek.

A szénalapú energiatermelés leállása nemcsak helyi, de regionális és globális szinten is a gazdaság dekarbonizációjának alapja, mely a környezetvédelmi hasznok mellett a társadalmak életminőségét jelentősen növelni fogja. Azonban, mivel a szén kitermelése és hasznosítása az EU régiói között nem egyenlően oszlik meg, a tagországok a szénkivezetés okozta gazdasági és társadalmi negatív hatásokat sem egyenlő módon viselik. A szénkivezetés társadalmi és környezeti járulékos hasznai azonban azokban a régiókban, ahol a villamosenergia-termelés és bányászat történik, közvetlenül és rövidtávon kevésbé tapasztalhatók. Azokban a szénrégiókban, ahol a szénszektor gazdaságban és foglalkoztatásban játszott szerepe is jelenős, a kapacitások leépítése közvetlenül veszélyezteti a régió gazdaságát, és ebből fakadóan a helyi közösségek jövőjét és közvetlen megélhetését.

A tanulmány tehát egy általános képet próbál adni az Európai Unió szénrégióinak szénkivezetésből adódó jelenlegi és jövőben várható társadalmi kihívásairól.

A dokumentum teljes terjedelmében ITT érhető el.>>

A szénkivezetésről az Energiaklub podcastjében, az Áramszünetben is beszélgetünk részletesen Győri Katával. 

Aramszunet S01e02 GyoriKata by Energiaklub

A tanulmány az alábbi linken érhető el: https://energiabox.blog.hu/2020/08/13/az_igazsagos_energiaatmenet_a_szenregiokban_a_szenkivezetes_tarsadalmi_hatasai