Cikkajánló hétvégére: reziliens épületeken és a legzöldebb városokon át az óriásgátak társadalmi hatásáig
E heti cikkajánlónkban elolvashatod a legfontosabb tudnivalókat a reziliens épületekről, megismerkedhetsz a világ legzöldebb városainak listájával, és megnézheted hogyan működik egy teljesen környezetbarát, egyedi szálloda. Hoztunk továbbá egy különleges videót is, amely az atomrobbanás szörnyűségeit rég elfeledett gyermekrajzokon keresztül mutatja be.
Fotó: Unsplash
Zöld hírek
Melyek lettek az idén a világ legzöldebb városai? A listavezető Berlin mellett helyet kapott Budapest is a világ TOP 10 legzöldebb város gyűjtésben. A rangsor hat kontinens 50 települését foglalja magában. A városokat nyolc kategória alapján értékelték: vonat- és tömegközlekedés, az autók valamint a zöldterületek aránya, helyiek és turisták aránya, levegőminőség, megújulóenergia-használat és újrahasznosítás
The 50 Best Cities for Sustainable Travel>>
Az amszterdami Four Elements Hotel az ökoluxus élményével csábítja a fenntarthatóságra érzékeny látogatókat, a négy elem megnevezés pedig önmagáért beszél. A szálloda teljesen környezetbarát, csak megújuló energiát használ étterme és 195 szobája üzemeltetésére, és a reklámjukban is azt hangsúlyozzák, hogy a természet tartja működésben a helyet.
A SZÁLLODA, AMELY AZ EDZŐTEREMBEN LEADOTT ENERGIÁNKAT IS ÚJRAHASZNOSÍTJA>>
Miközben továbbra is vita tárgyát képezi, mennyiben nevezhető tiszta energiaforrásnak, továbbá hogy milyen és mekkora szerepet tölthet be a nukleáris energia a jövő globális energiarendszerében, több ország is tisztahidrogén-termelésre fogná atomerőműveit. Ezzel nem csak az energiarendszer karbonmentesítését, hanem atomerőműveik gazdaságos hasznosítását is elő kívánják segíteni, melyek a jelenleg elterjedt, földgázalapú előállítási formához képest viszonylag tisztán, valamint - állításuk szerint - versenyképes áron lennének képesek elektrolízissel hidrogént termelni.
A hidrogén jelentheti a jövőt az atomerőműveknek>>
Az alábbi cikkben Joseph Marfi (USA) foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a reziliens épületekről. Az épületekre vonatkozó rezilienciát illetően a legtöbb nemzetközi platform a következő definíciót vázolja: az épületek alkalmazkodó képessége a változó kondíciókhoz, megtartva a funkcionalitásukat különböző sokkhatások dacára is. Olyan képesség, amely lehetővé teszi, hogy az épületek visszaálljanak a normál működésre már röviddel a sokkhatást követően.
A karbonsemlegesség mellett a reziliens épületeké a jövő>>
Hírek a nagyvilágból
Óriásgátak építésekor leginkább a megdöbbentő ökológiai károk veszélyeiről lehet hallani. Ezen aggodalmak mellett hasonlóan fontos az építkezés társadalmi hatása is, és érdemes azt is átgondolni, hogy ezek a beruházások mit jelképezhetnek társadalmilag. Így talán már jobban megérthető, hogy miért alakult ki 1988-ban széles ellenállás a Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen. A mérce.hu most felvonultatja a gigantikus vízerőművek ökológiai és társadalmi hatásait, kitérve az Asszuáni-gátra, meg az etióp Gilgel Gibe III erőmű példájára is.
Tiszta, mégis káros: miért ne építsünk nagy vízerőműveket?>>
Történelmi jelentőségű gázmezőre bukkantak a Fekete-tenger mélyén Törökországban. A felfedezés alapvetően rajzolhatja át a geopolitika térképet és igen érzékenyen érintheti az orosz exportbevételeket. A termelés legkorábban 2023-ban indulhat el. Ugyanakkor azt, hogy a felfedezés milyen hatással lehet a Közép-Európa országaira, így hazánk energiapolitikájára, még csak találgatni lehet. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a földgáz, mint „áthidaló” energiaforrás komoly szerepet fog játszani az energiaátmentben a következő évtizedben is.
Magyarországig érhetnek a kolosszális török gáztalálat hatásai>>
A videó egy hosszú ideje elfelejtett dobozban felfedezett rajzokat mutat be, amelyeket japán gyermekek készítettek a Hirosima Honkawa Általános Iskolából, két évvel a város megsemmisítése után. Az elfeledett rajzokon keresztül mutatják be a túlélő tanulók és tanárok a végzetes nap szörnyűségeit. Az iskola mindössze 1100 méterre volt a robbanástól 1945. augusztus 6-án. A tantermekben majdnem 400 gyermek halt meg azon a végzetes reggelen.
