2020. sze 21.

Ne a fióknak készüljenek a helyi klímastratégiák!

írta: and.ferenczi
Ne a fióknak készüljenek a helyi klímastratégiák!

A forráshiányos magyar önkormányzatok legnagyobb problémája a klímavédelem terén megfelelően szakképzett szakemberek, valamint az ehhez tartozó szaktudás hiánya – derült ki az Energiaklub által készített felmérésből, amely egy új projekt megalapozásához készült. Az Energiaklub vezetésével tervezett DELIVER projekt az Európai Unió H2020-as pályázatán indul horvát, román, olasz, belga és spanyol partnerekkel együttműködésben.

Az Energiaklub elkötelezett a helyi szintű klímavédelem támogatásában és a 2020 tavaszán végzett gyorstesztünk alapján erre van is igény: felmérést végeztünk az önkormányzatok körében Magyarországon és néhány EU-s országban annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen problémákkal szembesülnek az önkormányzatok a klímavédelmi stratégiájuk végrehajtása során. A felmérést 29 magyar önkormányzat töltötte ki, és további 37 pedig Romániából, Horvátországból és Spanyolországból. Most a magyar eredményeket mutatjuk be, de a problémák rendkívül hasonlóak a többi vizsgált országban is.

A kitöltő magyar önkormányzatok csak egyharmada rendelkezik valamilyen klímavédelmi dokumentummal, ám szinte mindenki tervez ezzel a problémával stratégiai szinten foglalkozni. A speciálisan magyar fejlesztésű klímavédelmi dokumentumon, a Klímastratégián jelenleg is sokan dolgoznak, ami nem véletlen, hiszen a kormány tavaly nyáron komoly uniós pénzeket osztott szét a pályázó, jellemzően nagyvárosi önkormányzatok között, hogy előállítsák ezt a dokumentumot és lakossági szemléletformálási akciókat hajtsanak végre.

A stratégiával rendelkező önkormányzatok szinte mindegyike inkább rosszul áll a megvalósítás terén. Legjobban a SEAP-pal, a Fenntartható Energia Akciótervvel állnak (melyek 2020-ig bezárólag terveztek kibocsátás-csökkentési intézkedéseket és a módszertana már túlhaladott a fokozódó klímacélok és az alkalmazkodás szükségessége miatt).

SEAP és SEAP
A SEAP-nak és utódának, a SECAP-nak lényege, hogy az európai uniós energia- és klímacélok elérése érdekében az Európai Polgármesterek Szövetségének tagjai kötelezettséget vállalnak, hogy a csatlakozásukat követő egy éven belül klímavédelmi tervet dolgoznak ki. A képviselőtestület által jóváhagyott akcióterv felvázolja az aláírók által kötelezettségeik teljesítése érdekében előirányzott tevékenységeket és intézkedéseket, a megfelelő határidőkkel és kijelölt feladatokkal együtt. A terv felméri a település jelenlegi energetikai helyzetét, az energiafogyasztás szerkezetét, számba veszi a településen jelentkező legjellemzőbb, klímaváltozáshoz köthető természeti jelenségeket, megoldási javaslatokat nyújt az energiafelhasználás mérsékléséhez, és a káros klímahatásokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint számszerűsíti a várható eredményeket.

Az Energiaklub kutatásából kiderült az is, hogy gyakorlatilag nincs olyan segítség, amit ne fogadnának szívesen a magyar önkormányzatok a klímavédelmi stratégiájukhoz. Leginkább azonban a szakértői támogatást igénylik jogi és finanszírozási kérdésekben. De a konkrét klímavédelmi intézkedések végrehajtásához is sok támogatásra volna szüksége a kitöltőknek.

A magyarok a legtöbb környezettel és klímával kapcsolatos felmérésben mindig fontosabbnak tartják a pénztárcájuk vastagságát, mint a klímavédelmet. Ez az attitűd megmutatkozik abban is, hogy a lakossági nyomás nem jelenik meg az önkormányzatok számára, mint motiváló erő a klímavédelmi cselekvés terén. A válaszadó önkormányzatokat ugyanakkor nem a remélt anyagi hasznok vezérlik elsősorban, hogy a klímavédelemmel foglalkozzanak, hanem az üvegházhatású gázok csökkentésének szándéka. De persze az ebből következő energia/rezsitakarékosság reménye is fontos hajtóerő.

A viszonylag elmaradott státusz ellenére a többség megvalósíthatónak tartja a dokumentumban foglalt intézkedéseket és célokat.

Függetlenül attól, hogy egy önkormányzat stratégiai szinten rendelkezik-e valamilyen klímavédelmi dokumentummal, a faültetés a legnépszerűbb és legelőrehaladottabb klímavédelmi intézkedés. De a középületek energetikai fejlesztésével is jól állnak a válaszadó önkormányzatok. Egyáltalán nem foglalkoznak vagy nagyon rosszul állnak ugyanakkor az árnyékolással, az elektromobilitási fejlesztésekkel, illetve a megújulós beruházásokkal. A megújulós beruházásokat hátráltatja az állami adminisztráció, mivel a szélenergia Magyarországon gyakorlatilag tiltott, az energiaközösségekre vonatkozó szabályozás pedig kidolgozás alatt van, holott helyi szinten ezek komoly lehetőségeket rejtenek magukban (erre a problémára próbál választ adni az Energiaklub egy másik projektje, az ENES-CE, ami energiaközösségek kiépítésének támogatásával segíti a résztvevő önkormányzatokat). Az elektromobilitás pedig még nagyon gyerekcipőben jár az országban. Az önkormányzatok a töltőhálózat kiépítésével vagy csillapított övezetek kijelölésével tudnának segíteni ezen, de itthon még mindig kevés a villanyautós, hogy megérje a befektetést, ami a kisebb önkormányzatok esetén ez nincs is annyira fókuszban.

Az önkormányzatok spontán és segített válaszaiból is jól kiolvasható, hogy leginkább az anyagi erőforrások hiánya, valamint a képzett szakemberek nem megfelelő száma okozza a legnagyobb akadályt a klímavédelmi célok megvalósításában. Gátat jelent a lakosság nem megfelelő szemlélete is. Az Energiaklub ez utóbbi kettőnek az enyhítésére, megoldására dolgozta ki legújabb projektjét, a DELIVER-t.

Az Energiaklub Magyarország egyik legrégebbi szakmai műhelyeként szívesen áll minden önkormányzat rendelkezésére, legyen szó akár klímastratégiáról, akár megújulós beruházásról akár bármilyen egyéb környezetvédelmi intézkedésről.

Szólj hozzá