Szerző: Perger András

Hétvégén vissza kell állítani az órákat. Spóroltunk-e energiát a nyári időszámítással?

Hétvégén vissza kell állítani az órákat. Az ilyenkor szokásosan felmerülő kérdést - azaz, hogy spóroltunk-e energiát a nyári időszámítással (angol nevén Daylight Saving Time, röv. DST) - a magunk részéről idén sem tudjuk megválaszolni.

A MAVIR ugyan évek óta, és feltehetően ugyanezen az alapon most a vezérigazgatója állítja, hogy méréseik alapján kb. 120 GWh-val kevesebb villany fogy, mintha nem állítanánk át az órákat. A gondom csak az, ami a MAVIRé is, azaz: "Az átállításra való áttérés előtti időszakról összehasonlító elemzést lassan már három évtizede nem áll módunkban elvégezni." Továbbá, hogy az állítást az alábbira alapozzák: "Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb" (nem világos teljesen, miért csak a munkanapokat vizsgálják; feltehetően azért, mert óraátállítás előtt március 15-e, illetve az azt megelőző héten vagy az utána következő hetekben húsvéthétfő kavar be, ezzel együtt a választás meglehetősen önkényesnek tűnik, hiszen hétvégéken is felkapcsoljuk a lámpákat), illetve "A tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése."

Azonban ebből még nem feltétlenül következik, hogy a 30 hétig tartó DST alatt 120 GWh-val fogyasztunk kevesebbet. Pusztán a tavaszi átállítás körüli két hét adataiból szerintem merész dolog a teljes időszakra következtetéseket levonni. Másrészt, ha megvizsgáljuk a MAVIR adatait, azt látjuk, hogy természetesen nemcsak az óraátállítás körüli két hétben csökkenő a tendencia, hanem hosszabb távon is, függetlenül az átállástól. Az külön érdekes, hogy az átállás utáni második hétben kicsit emelkedik a fogyasztás.

Az órák őszi visszaállításakor gyakorlatilag ugyanezek a tendenciák érvényesülnek, csak fordított előjellel (nem elfelejtve, hogy mostanság már nem az őszi napéjegyenlőségkor, hanem jóval azután, az utolsó októberi hétvégén állítjuk vissza az órákat). Összességében a fentiek alapján nem vagyok meggyőződve arról, hogy a MAVIR kalkulációi helyesek.

Sőt. Az interneten végzett gyors kutatás alapján úgy tűnik, senkinek nincs fogalma arról, hogy mik a DST hatásai. Ma a világítás a villamosenergia-felhasználás alig 5-10%-át adja, a DST felvetése idején ez az arány sokkal magasabb volt. A DST első alkalmazása (1916) óta eltelt csaknem 100 évben a villamosenergia-, és általában a teljes energiafelhasználásunk jellege jócskán átalakult (sőt, a DST olajárrobbanás utáni újbóli térnyerése, a hetvenes-nyolcvanas évek óta is). A rendelkezésre álló kutatások régiek, nem teljes körűek, nem hasonlíthatóak össze stb. Azt gondolom, hogy a világításra való fókuszálás helyett komplexen kellene vizsgálni a kérdést, azaz, figyelembe venni, hogy a teljes villamosenergia-, illetve a teljes primerenergia-fogyasztásban olyan hatások is érvényesülhetnek, amelyek összességében, a teljes időszakban ellensúlyozhatják a DST hatását.

A magam részéről én szeretem, hogy nyáron sokáig világos van. A kérdésre azonban, hogy ezzel még energiát is spórolunk, vagy éppenhogy többe kerül nekünk, nincs válasz.