2012. ápr 11.

Évforduló

írta: energiabox
Évforduló

Szerző: Perger András

9 éve, 2003. április 10-ről 11-re virradó éjszaka történt a paksi atomerőmű történetének legsúlyosabb eseménye, a kettes blokkon bekövetkezett súlyos (INES-3) üzemzavar. Az esemény során 30 fűtőelem-kazetta tört össze egy több szempontból is hibásan megtervezett tisztítótartályban. Az üzemzavar okait a kilencvenes évekig lehet visszavezetni: egy alapvetően műszaki problémára sorozatosan adtak rossz válaszokat.

Először ugyanis úgy ítélték meg, hogy nem kell foglalkozni a gőzfejlesztők egyik alkatrészének (kollektorfúvókák) sérülésével. Később, amikor kiderült, hogy súlyosabb a gondoltnál a probléma, kampányszerűen, néhány év alatt kellett az atomerőmű 24 gőzfejlesztőjében a cseréket elvégezni. A javítások során alkalmazott kémiai sugármentesítési eljárás azonban újabb problámát okozott, ami a fűtőanyag elszennyeződéséhez vezetett, emiatt került sor a kazetták tisztítására. Mivel a tisztítótartály hibás tervezése miatt a reaktorból leállítás után kivett kazetták által termelt hő elvezetése nem volt megfelelő, ezért a tisztítótartályban lévő hűzővíz elforrt, a kazetták tovább melegedtek, és radioaktív gázok távoztak belőlük. A tartályban lévő nyomás növekedésével ezek a gázok egy idő után megjelentek a reaktorcsarnokban, így figyeltek fel arra, hogy valami gond lehet a tartályban. Hogy megbizonyosodjanak a probléma okáról, fel kellett nyitni a tartály fedelét, mivel a tartályban sem hőmérő, sem nyomásmérő nem volt. Így nem számítottak arra, hogy a tartályban a hőmérséklet már meghaladta az 1000 fokot, és hogy a kazetták szárazon állnak. A tartály egy mély medence fenekén volt elhelyezve, a fedél felnyitásakor a medence kb. 30 fokos hőmérsékletű víze ráömlött a forró kazettákra, amik ettől összetörtek.

Az esemény radioaktív kibocsátásokkal járt. A gázok szűrési lehetőség híján szabadon távozhattak a szellőzőrendszeren keresztül, a kibocsátások meghaladták az engedélyezett napi és havi értékeket. Az üzemzavarban megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, kezelésükre vonatkozó, hosszú távú terv nem ismert. Az esemény nemcsak anyagi, hanem igen komoly erkölcsi veszteségeket is okozott: a francia-német cég által tervezett tartályon túl, az üzemzavart döntően a biztonsági kultúra - mind az atomerőműnél, mint az azt felügyelő hatóságnál (Országos Atomenergia Hivatal) - tapasztalható hiányosságai okozták, ahogy azt különböző, hazai és nemzetközi vizsgálatok megállapították.

Az üzemzavart követő tevékenységek (a kettes reaktor újraindítása, illetve a kárelhárítás) részleteinek nyilvánosságra hozatalát az Atomenergia Hivatal ellenében folyó, mintegy hat évig tartó pereskedésben kényszerítettük ki.

Az eseményt bekövetkezése idején gyakran minősítették "Európa legsúlyosabb eseménye Csernobil óta" és hasonló cimkékkel. Akit érdekel, ebben az adatbázisban ellenőrizheti az állítás valóságtartalmát.

Szólj hozzá

Paks