Szerző: Ámon Ada

1993 óta minden második júniusban az eceee által szervezett Summer Studyn gyűlik össze az európai energiahatékonysági szakma színe java, hogy az egyhetes nyári szeánsz alkalmával megvitassák, mi az, ami jól működik és mi az, ami kevésbé… Idén Toulon kies partjainál „nyári táboroztunk”. Ezzel a rövid írással arra szeretnék minden energiahatékonyságban érdekelt szakembert buzdítani, hogy vegye fontolóra a 2015-ös nyári energiahatékonysági rangadón való részvételt.

Az energiahatékonyság nem az a téma, ami hirtelen sok embert lázba tud hozni. Amiről órákat szoktak és vérre menően vitatkozni egy-egy társaságban. Főleg nyáron! Egy szélturbina, vagy egy új atomreaktor még csak-csak felborzolja a kedélyeket, de az, hogy hány centis szigetelést kellett volna a társasházunk falára tenni, mekkora és milyen logika mentén szervezett állami támogatás lenne érdemes társítani, vagy milyen monitoring rendszert kellene bevezetni a KEOP vonatkozó pályázataival kapcsolatban… Sajnos keveset beszélünk róla, nincs szakmai vita sem igazán, pedig az energiahatékonyság a legfontosabb energiaforrás, amelyre a jövő energiapolitikáját építhetjük.

Erre a problémára már a kilencvenes évek elején rájöttek a nyugati kutatók, szakmabeliek és úgy döntöttek, hogy elindítják azokat a szakmai platformokat, amelyek e téma gondosabb körüljárására adnak alkalmat, amelyek mindazon fontosabb felismerést és tapasztalatot egy helyen elérhetővé teszik, amely a döntéshozók, a piaci szereplők és a kutatók számára is fontos. Így jött létre, amerikai példára  az eceee (ejtsd: íszitripülí - European Council for an Energy Efficient Economy). A fenti felismerésnek megfelelően 1993 óta minden második júniusban az európai energiahatékonysági szakma színe java összejön, hogy egy hetes nyári szeánsz alkalmával megvitassák mi az, ami jól működik és mi az, ami kevésbé…

A szervezet titkársága Stockholmban van, így a komoly fény-, karotin- és D-vitamin-hiány elég erős késztetés arra, hogy a napfényes francia Riviéra legszebb pontjait szemeljék ki célpontnak. Idén Toulon kies partjainál „nyári táboroztunk”.

Tengeren túli sztárvendégként Amory Lovins – az energiahatékonyság apostola - tartott a 460 fős hallgatóságnak egy nagyon érdekes előadást. A Rocky Mountain Institute vezető kutatója, aki többek között a factor four egyik értelmi szerzője most is meghökkentő dolgokat mondott.  Az új anyagok szükségességéről és az új energetikai vívmányok, technológiai újítások dramatikus és fontos gazdaságfejlesztő hatásáról beszélt. Új könyve leginkább a mobilitással, új anyagokkal és az iparban tetten érhető újításokkal foglalkozik. Lovins bemutatta nekünk, hogy milyen technológiai újításokra van lehetőség és szűkség annak érdekében, hogy a szállító- és közlekedési eszközök könnyebbek és sokkal hatékonyabbak legyenek, hogy milyen módon lehet a gyártási technológiákat jelentősen átformálni a kevesebb nyersanyag felhasználás céljával, és sorolhatnám még az érdekesebbnél érdekesebb teóriákat. Csapatával kiszámolta, hogy e terv kivitelezésének köszönhetően az Egyesült Államok gazdasága 5 trillió dollárt takarítana meg és közben 158%-kal növekedne 2050-ig. Az igazi poén az, hogy ezek a technológiák, megoldások már most is léteznek, csak el kell érni, hogy iparszerűvé váljanak. Erre is van elképzelésük. Úgyhogy, akit érdekel, üsse fel a Reinventing Fire (A tűz újra-feltalálása) c. könyvet.

Az energiahatékonysági hét (eceee Summer Study) programja igen feszes. Délelőttönként 8 szekcióban 6-6 előadás hangzik el. Fél óra van egy-egy tudományos igényű publikációhoz kapcsolódó előadásra és annak megvitatására, majd a hallgatóság folyamatos cserélődése mellett folytatódik az egyes szekciók forgószínpada. A szekciók rendezőelve a következő témák szerint történik: rövid távú és hosszú távú energia(hatékonysági)politika, az ipar, a közlekedés, az innováció és az új technológiák, az épületenergetika.  Volt itt szó a fukusimai katasztrófa energiamegtakarításra gyakorolt hatásától elkezdve, az egyes EU tagországok energiahatékonysági cselekvési tervének összehasonlításán keresztül egészen az energiahatékonysági szemléletformálás legideálisabb eszközeiig. A paletta tehát nagyon széles és sokszínű, és olyan fontos határterületek is betüremkednek néha, mint a megújuló energiatechnológiák integrációja. Az előadásokhoz tartozó absztraktok a konferencia csomagban találhatók, ami orientálja a résztvevők, hogy az egyes napokon mely szekciókban töltsék el az ebédig terjedő időt. Persze a kutatók nem mindig a legjobb előadók is egyben, nem beszélve az angol kiejtésről, ami sok esetben nehéz próba elé állítja hallgatóságot. (Pár perc alatt jó esetben sikerül megtalálni az algoritmus a japán és a finn akcentus érthetővé varázslásához.)

Az itt megvitatott témák, kutatások, tanulmányok szigorú, többszintű rostán mennek át. A panelek vezetői egy- egy rövid absztrakt alapján válogatják be a potenciális versenyzőket, majd a benyújtott, teljes publikáció alapján még kieshetnek bizonyos projektek. Ez a szelekciós procedúra szavatolja a rendezvény magas szakmai színvonalát.

Bizonyos délutánokon egy-egy érdekesebb projekt eredményeinek poszteren való bemutatására és megismerésére van mód. Más napokon az informális szekciókban kerülhet sor olyan témák, problémák megbeszélésére, amelyek az egyes délelőtti szekciókban merültek fel. De közvetlenül ebéd után –mégiscsak mediterrán vidéken vagyunk – némi szieszta következik, amit a lelkesebb és feszes munkatempóhoz szokott, zömmel észak és nyugat európai kutatók megbeszélésekkel, az e-mailek megválaszolásával és újabb projektek kidolgozásával töltenek. Sokan – bár nagy a kísértés a gépek előtti fontoskodásra – mégis a tengerpartot választják, és inkább a plázson fűzik szorosabbra a szakmai kapcsolatokat valamint élik ki természet utáni vágyukat. (Pl. az egyik gyakorlott „búvár” egy kifejlett polippal tért vissza a partra, amit természetesen némi szörnyülködés után elengedtünk.)

Borítékolhatja az olvasó is, hogy a közép-európai régió nem képviseltette magát nagy számban a résztvevők között, és nem jeleskedett előadók tekintetében sem. Pedig az energiahatékonyság ezen régióban talán nagyobb potenciállal bír mint nyugaton. Kutatások itt is folynak s érdekes projekteredmények itt is születnek.  Vélhetően kevesen ismerik még a szakmából is ezt a rendezvényt, s financiális oka is lehet az alacsony érdeklődésnek. Számomra azért fontos legalább minden második eceee summer study-ra kijutni, mert itt van arra mód, hogy képbe kerüljek az európai trendeket, a kutatási irányokat illetően, a már felgyűlt tapasztalatok gyors összegyűjtése és bizonyos esetekben egy-egy érdekes projektekbe való bekapcsolódás lehetősége is adott.

Ezzel a rövid írással arra szeretnék minden energiahatékonyságban érdekelt szakembert buzdítani, hogy vegye fontolóra a 2015-ös nyári energiahatékonysági rangadón való részvételt. Talán többet kell utazni és egy kicsit drágább, mint a hagyományos brüsszeli konferenciákra kiugrani. Higgyék el, megéri!

Kapcsolódó anyagként és kedvcsinálóként ajánlom:

Rövidfilm az eceee-ről. További képi anyag és összefoglalók találhatók ezen a linken.

Köszönet az Európai Bizottságnak, hogy az Egész életen át tartó tanulás programjának keretében támogatást nyújtott, ami lehetővé tette részvételem ezen az eseményen.