Szerző: Pej Zsófia

Ahogyan az első részben ígértük, most megmutatjuk a "jövő városát", amit a Klímaválasz tréning résztvevőivel meglátogathattunk a négynapos norvég tanulmányutunk során.

Ez a település pedig Fornebu, mely 1998-ig üzemelt Oslo és Norvégia nemzetközi repülőtereként. Az itt megálmodott új város koncepciójának alapja a fenntarthatóság volt: a tervezésnél cél volt a funkciók (lakóövezetek, közösségi és pihenő zónák, illetve a gazdasági funkciók - pl. irodaházak) elegyítése, a megvalósításnál pedig az anyagmozgatás minimalizálása - tehát helyben oldották meg a reptérből elbontott beton és aszfalt újrahasznosítását, melyet rögtön be is építettek. További eszközként a beruházók számára nem engedélyezték magas CO₂-kibocsátású anyagok használatát, vagyis az engedélyezési folyamat során több körös tárgyalásokkal meggyőzték e szempontok figyelembe vételéről a beruházókat. 

Erről a folyamatról mesélt nekünk a helyi főépítész, Pedro Emilio Ardila, aki élete egyik fő művének tekinti ezt a 3,4 km²-en megvalósuló fejlesztést (légifotó a 2007-es köztes állapotról). Elmondása szerint a politikusok meggyőzésére meglehetősen sok energiát kellett fordítani, amit elsősorban jó példák megmutatásával, tanulmányutakkal értek el. A sok zöldfelület miatt ugyanakkor kritika is érte a fejlesztési terveket, hiszen ez ellentétes a szintén fenntarthatósági szempontokra épülő „kompakt város” koncepcióval. 

A zöld mellett a kék felületek is fontos szerepet kaptak a várostervezéskor. Fotó: Rásó János

Jövőbe mutató a központi (természetesen szelektív) hulladékgyűjtő rendszer: az iskolában, nagyobb középületekben, de az utcákon is erre csatlakoztatott gyűjtők vannak. A bedobott hulladékot központi gyűjtőbe szippantják vákuum segítségével, ahol tömörítik a hulladékot, így csak 4-6 hetente jár a kukás Fornebu-ban.

Központi hulladékgyűjtő edények Fornebu-ban. Fotó: Rásó János

A fűtést távhő-rendszerrel oldották meg, és minden garázsban ott van a kiállás az elektromos autók töltéséhez – amit ráadásul ki is használnak.

Itt épült fel többek közt a két norvég óriáscég, a Telenor és a Statoil székháza, több ezer munkahelyet teremtve. Így bár Fornebu Oslo agglomerációs települése, a közösségi közlekedés járatai a fővárosból Fornebu-ba szállítják a munkavállalókat, és nem fordítva. Mintaprojektként megépítenek egy klímatudatos házat is, amely kétszer annyi energiát fog termelni, mint amennyit felhasznál. Itt valósult meg egyébiránt az első energiahatékonysági középület-projekt, egy óvoda, mellyel demonstrálni tudták, hogy valóban akár 50%-os megtakarítás érhető el megfelelő szigeteléssel és nyílászárókkal.

Fornebu Baerum Önkormányzatához tartozik (Norvégiában nincs minden egyes településnek saját önkormányzata), melynek 2013-17-re szóló energia és klímastratégiáján alapszik a 2016-19-re szóló „Klímabölcs rendezési terv”, melynek első fázisa: a program bemutatása, adatgyűjtés és tematikus egyeztetések már megvalósultak. Jelenleg a részletes tervek elkészítése zajlik. A munkát 5 fős projekt-team koordinálja, és mind az üzleti szféra képviselőit, mind a politikusokat és a szakértőket bevonják a folyamatokba.

Fejlesztések esetén az egyes települési területek (pl. fejlesztés előtti és utáni állapot) összehasonlítására a COWI által kifejlesztett „kék-zöld faktort” használják, mely a különböző kék és zöld felületekhez rendelt szorzó segítségével segít a területek minőségének meghatározásában. Hiszen nyilván nem egyenértékű a nyújtott szolgáltatások tekintetében egy extenzív zöld tető, és egy több szintű (fás, cserjés, aljnövényzetes) zöld terület. A %-ban kifejezett zöldfelületi mutató, amit pl. hazánkban alapvetően használnak, erre a minőségi megkülönböztetésre nem alkalmas.

Bemutatták nekünk a norvég építési engedélyezési folyamatokat is, melynek lényege, hogy 50m² alapterület alatt csak bejelentési kötelezettsége van az építtetőnek, 4 lakásos vagy annál nagyobb házak esetén kell a teljes eljárást lefuttatni, a kettő közt pedig egyszerűsített eljárást alkalmaznak. Ellenőrzéshez légifotókat használnak, illetve a környékbeli lakosok bejelentései alapján tartanak helyszíni ellenőrzést. Mindent próbálnak szakmai párbeszéddel megoldani, korrupció (szinte) nincs, de szükség esetén gondolkodás nélkül lebontatják a szabályoknak nem megfelelően épített ingatlanokat.

Azért itt is előfordul, hogy valami nem a tervek szerint valósul meg: az Osloval még közvetlenebb és gyorsabb összeköttetést biztosító kötöttpályás vonal egyelőre még nem épült ki.

Az előadások után a hivatalosan csak másnap átadásra kerülő köz-bringákon kerekeztük körbe a fejlesztési területet a főépítész úrral, aki további érdekességeket mesélt és mutatott nekünk útközben.

Kerékpáros kirándulás Fornebu-ban, háttérben a Statoil székház. Fotó: Kalászi Hajnalka