Szerző: Fülöp Orsolya

A megújulók megrögzött ellenzői gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy a megújuló energiaforrások használata bizonytalanná és sérülékennyé teszi a villamosenergia-rendszert. Szerencsére, ahogy az alábbi ábra is mutatja, ez nem törvényszerű.

A német és a dán hálózatba például már egy csomó megújulót beintegráltak: Németországban a termelt áram 30%-a, Dániában pedig több mint 40%-a származik megújulókból. Mégis, ennek ellenére ezekben az országokban a legalacsonyabb az áramszünetek átlagos hossza Európában: évente mindössze 10-15 perc.

Magyarországon egy átlagos áramkimaradás ezzel szemben 67 percig tart. Hazánkban a megújulók aránya az áramtermelésben 10,5% volt 2015-ben, ugyanakkor például a napenergia kapacitások megduplázódtak 2014-ről 2015-re.

Erre természetesen fel kell készíteni a rendszert. Ha a felelősök homokba dugott fejjel várnak, ahelyett, hogy megtennék a szükséges fejlesztéseket, akkor előbb-utóbb tényleg sérülékennyé válik a rendszer. A megújulók térnyerése nem állítható meg - és ezt jobb minél előbb belátni.

Az ábra azt mutatja meg, hogy adott évben az áramfogyasztók átlagosan hány percig vannak áram nélkül. Azokat az áramkimaradásokat veszi figyelembe, amelyek váratlanul következtek be, azaz nem szándékosan szüneteltette a szolgáltatást a rendszerirányító. Ilyenek jellemzően az időjárási események, pl. villámlás. Az ábrán megjelenített index nem veszi viszont figyelembe az ún. különleges események miatt bekövetkező áramszüneteket. Ezek köre országonként változik: míg Görögországban egy hóvihar extrém eseménynek számíthat, Svédországban nem. (Bővebb információ itt.)