Hogyan lehet atomerőművet tervezni legalább 70 évre előre, miközben a világ akár néhány év alatt a feje tetejére állhat, legyen szó Trump megválasztásáról vagy drón hadviselésről? A minapi közmeghallgatáson Paks II. telephelyengedélyéről ez a kérdés járt a fejemben. Hosszú távú társadalmi-technológiai forgatókönyvekről beszélni egy atomerőmű engedélyezése kapcsán sokaknak talán sci-finek tűnhet, de belegondolva hogy mit is jelent ez az időtáv, valójában inkább a változatlanság feltételezése az abszurd.

Az MVM Paks II. Zrt. által nemrég beadott telephely-engedélyezési dokumentáció egy hatalmas paksaméta, amely azt vizsgálja, hogy Paks II. telephelye környezeti és társadalmi szempontból alkalmas-e az atomerőmű befogadására. A földtani, hidrológiai és miegymás vizsgálatok mellett egy vaskos fejezet foglalkozik azzal, hogy milyen emberi tevékenységből eredő külső veszélyekkel kell számolni. Ez lényegében egy katasztert jelent az építendő atomerőmű közeli-távoli környékén lévő esetleges veszélyforrásokról és kockázatokról. A dokumentum olyan lehetséges eseményeket elemez mélyrehatóan, mint a habszivacs kigyulladása a paksi ipari parkban lévő purhab üzemben, robbanás a 4 km-re lévő MOL kútban, egy veszélyes anyagot szállító teherautó balesete a közeli 6-os úton, vagy egy gabonát szállító uszály kigyulladása a Dunán, a működő blokkokban bekövetkező esetleges súlyos baleset mellett (ez utóbbi részletei „természetesen” nagyrészt titkosítva vannak). Elégséges-e azonban csak ezekkel a veszélyekkel számolni?

A fő buktató, hogy a megépítendő erőmű akár már az elkészülte pillanatában is a teljesen eltérő technológiai és társadalmi körülmények közepette fog működni, mint ahogy azt az eljárás alapját képező számítások sugallják. Ez a röpke tízéves időtáv azonban még mindig semmi a további hatvan év tervezett üzemidőhöz képest. A kérdés tehát nem csupán az, hogy az atomerőmű megnyugtató körülmények közepette működne-e, ha hirtelen máról holnapra felépülne és elkezdene üzemelni.

Az atomerőmű társadalmi és technológiai környezetének az elkövetkezendő legalább 70 év során végig biztonságosan kell működnie. Csupán az elmúlt években olyan technológiai változások történtek, amelyek szinte napról-napra újabb kihívásokat jelentenek egy atomerőmű biztonsága szempontjából. A szeptemberi 11-i terrortámadások előtt senki se gondolt arra, hogy egy atomerőművet egy hatalmas Boeing repülő becsapódására is fel kellene készíteni, ma már ez alapkövetelmény egy új nukleáris létesítménnyel szemben. Az eltelt 15 évben a drón hadviselés egészen elképesztő formái fejlődtek ki. Említhetnénk a jövő nagy kihívásának tekintett kiberhadviselést is, amely azonban már nem kímélte meg az atomerőműveket (lásd Stuxnet vírus).

De nem pusztán technológiai változásokról van szó, hanem gyorsan változó társadalmi és környezeti változásokról is. Az idei év eseményei, a sok sebből vérző EU válságától kezdve Trump megválasztásáig, egy radikálisan változó geopolitikai környezetet vetítenek előre. 2014. januárjában, például, az Orbán-Putyin paktum aláírása idején még senki se számított arra, hogy a szomszédos Ukrajnában pár hónap múlva egy olyan félig hagyományos, félig gerilla-háború fog zajlani, amelynek során Európa legnagyobb atomerőművét is több háborús incidens éri a kelet-ukrajnai Zaporizzsjában. Talán még mindig nehéz elképzelni egy olyan nyugati-orosz konfliktust, amelynek hazánk a kellős közepén találhatja magát, azonban a fentieket tekintve korántsem irreális előrevetíteni ilyet akár egy viszonylag rövid időn belül is. Egy ilyen konfliktus-gócpontban Paks II. könnyen egy stratégiai jelentőségű objektummá válhat, leginkább persze nem-hagyományos hadviselés vagy kibertámadás tekintetében. A háború lehetősége csak egy példa azokra a körülményekre, amelyekre Paks II-nek fel kell készülni az elkövetkezendő bő 70 évben, amennyiben persze felépül egyáltalán az új atomerőmű.

Az elmúlt évszázad geopolitikai, társadalmi és nem utolsósorban technológiai változásait elnézve arra kell készülnünk, hogy a 21. században nem kisebb változások fognak lezajlani. Márpedig, a tervek szerint Paks II. még javában üzemelni fog a század vége felé. Bár a konkrét társadalmi és technológiai változásokat nehéz pontosan megjósolni, azonban forgatókönyveket nem csupán lehetséges, de nagyon is érdemes lenne felállítani. Ezek a forgatókönyvek épülhetnek a múltbeli tapasztalatokra csakúgy, mint a jelenleg akár csupán csírájukban meglévő technológiai innovációkra és társadalmi folyamatokra. Ilyen hosszú távú társadalmi-technológiai forgatókönyvek készítésére már külön tudományterület fejlődött ki, amelynek eredményeit a nagyvállalatoktól át egészen különböző kormányzatokig és nemzetközi szervezetekig széleskörűen alkalmazzák. Paks II. esetében ilyen hosszú távú gondolkodásnak azonban nem csupán a benyújtott engedélykérelmi anyagban nincsen nyoma, hanem a hatósági elvárások között se szerepelnek hasonló forgatókönyvek. A hatósági engedélyezés a jelenre készíti fel az atomerőművet, és nem a jövő kihívásaira.

Persze, reménykedhetünk abban, hogy az idők során a hatósági elvárások is fejlődnek majd a változó körülmények kihívásaira reagálva, azonban ez önmagában kevés. Hiszen vannak olyan dolgok, amiken már nem lehet változtatni, ha egyszer beindult Pakson az új erőmű. Mindenekelőtt egy atomerőművet már nem lehet elvinni máshova, és ugye épp ez lenne a jelenleg zajló telephely-engedélyezés tárgya. Ezen túl az erőmű egy tekintélyes részét már vagy nem lehet majd megváltoztatni (pl. reaktortartály és környezete), vagy egyszerűen csak borzasztó költséges ezt utólag megtenni. Érdemes tehát már most felkészülni arra, amire lehet. Egy atomerőmű engedélyezéséhez éppen ezért hosszú távú, a szokványos sémáktól elrugaszkodó ’sci-fi’ gondolkodásra lenne szükség.

UPDATE (2017-01-17): Éppen most jött ki a négyévenként kiadott Global Trends jelentés, amely kibertámadásoktól és geopolitikai konfliktusoktól hemzsegő ízelítőt ad az elkövetkezendő szűk húsz évünkről. A felvázolt forgatókönyvek felvázolják, hogy a felépülő Paks II-nek milyen társadalmi-technológiai környezetben kell működnie 2035-ben, vagyis még mindig fél évszázaddal a tervezett futamidő vége előtt. Magyar nyelvű összefoglaló itt, érdemes belepillantani.