Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kapcsán az egyik legjobb hír az, hogy pénz nélkül is jelentős előrelépést lehet elérni települési szinten – ami ezeknek a törekvéseknek az egyik elsődleges színtere kellene, hogy legyen. Sőt, kifejezetten ajánlott ebbe az irányba indulni, hiszen bár oda a magyar társadalom döntő többsége eljutott[1], hogy az éghajlatváltozás nagyon súlyos probléma, még mindig sok bizonytalanság a „vajon mire számíthatunk 10-20-50 év múlva?” témában, ahogy abban is, hogy mit is kéne tenni.

A pénzügyi ráfordítást nem igényélő intézkedések közül a települések elsősorban a szabályozási eszközökkel és a tervezési, döntési folyamataik megújításával tehetnek a legtöbbet a települések az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. De nézzünk néhány konkrétumot! Ihletet a berlini tanulmányutunk adott.

Már magyar példa is van arra – pl. a XII. kerületben,– hogy új építésű ingatlanok esetén zöldtetőt kell kialakítani a vízvisszatartás és a kedvezőbb mikroklíma érdekében. Dortmund városa azonban azt is bevállalta, hogy a meglévő lapostetők zöldtetővé alakítását is előírja, nem félve a felzúdulástól és a helyi vállalkozók vagy a beruházók kivonulásától. Ez azért is nagyszerű döntés volt, mert így már a környező kisebb városok is szívesen átveszik ezt a gyakorlatot, amit elsőként meglépni nem mertek.

Szintén egyre több helyen szabályozzák az ingatlanokról az esővíz-elvezető rendszerbe ereszthető vízmennyiséget – vagyis a telken belüli esővíz-gyűjtést és szikkasztást. Erről 3 éve már tudósítottunk Oslo-ból, mára már Berlin is alkalmazza ezt a szabályozási eszközt.

Berlin fővárosként még tovább ment, 2018-ban jogszabályt hozott a fenntartható mobilitás, leginkább a kerékpáros közlekedés előnybe hozása érdekében. Csak néhány érdekes ötlet:

• minden kerületben kinevezésre kerül egy, a kerékpáros közlekedésért felelős személy és két teljes állású munkatárs dolgozik a kerékpáros közlekedés témakörben
• a közösségi közlekedés legkésőbb 2030-ig 100%-ban alternatív meghajtású lesz
• létrehoztak egy külön szervezetet a kerékpáros fejlesztések koordinálására és végrehajtására, amelyik egy év alatt is már számos ügyben ért el előrehaladást; pl. tanulmányterv készült az a kerékpáros gyorsutak létrehozására, az első ilyen utak 1-2 éven belül készen is lesznek.

Kép: Lehetséges kerékpáros gyorsutak nyomvonala Berlinben; forrás: https://www.berlin.de/senuvk/verkehr/politik_planung/rad/schnellverbindungen/

Ragadjon a jó példa Magyarországon is!

[1] https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/support/docs/hu_climate_2017_en.pdf