A koronavírus-járvány otthonába kényszerítette a fél világot, az életmódbeli változások pedig jól láthatóak az energiafogyasztásban. Jelentősen csökkent az energiaigény, átalakult az energiamix, és míg a tradicionális energiahordozók iránti kereslet visszaesett, a megújulók tarolnak. A Nemzetközi Energiaügynökség adatait elemeztük.  

Forrás: Pixabay

Azt már több ízben is bemutattuk, -itt és itt-, hogy a koronavírus miatt megváltozott körülmények hogyan hatnak a hazai villamosenergia-termelésre, most egy kicsit messzebbre tekintünk és bemutatjuk, hogy a globális trendek hogy alakulnak napjainkban. Az vitathatatlan ténynek látszik, hogy a jelenlegi helyzet legnagyobb nyertesei hazai és globális szinten is a megújuló energiaforrások, most azonban nézzük meg azt is, hogy melyek azok az energiahordozók, amelyek az időszakot leginkább megsínylik.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) múlt héten kiadott jelentése a koronavírus globális energiaszektorra gyakorolt hatását elemzi, és igen érdekes adatokat tár fel. Globális szinten az energiatermelés mindenképp tisztábbá vált: 2020 első negyedévének szén-dioxid-kibocsátása 5%-kal elmaradt a tavalyi év ugyanezen időszakának kibocsátási mennyiségétől. Ennek oka, amilyet rég nem láttunk, hogy csökkent az energiafogyasztás, ami a fosszilis energiahordozókat úgy tűnik, jóval inkább hátrányosan érinti. Az idei év első negyedében az energiaigény összesen 3,8%-kal, a villamosenergia-igény pedig nemzetközi szinten 2,6%-kal esett vissza, de ez utóbbi a legszigorúbb kijárási korlátozást bevezető országokban több helyen a 20%-os csökkenést is elérte. A villamosenergia-igény visszaesése már alapvetően az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével jár, azonban nem ez az egyetlen oka, hogy az energiatermelés karbonintenzitása csökkent. 

A fogyasztás csökkenési trendje mellett az egész energiamix is átalakult, míg a tradicionális energiahordozók, mint a szén, gáz és atomenergia iránti kereslet visszaesett, a megújulók tarolnak, olyannyira, hogy –ahogy az IEA azt ki is emeli jelentésében- Magyarországon, Belgiumban, Németországban és Olaszországban a részesedésük a villamosenergia-termelésben folyamatos rekordokat dönt. A zöldenergia alapú termelés az egyetlen, ami iránt növekvő kereslet mutatkozik most is: összesen 1,5%-kal nőtt az első negyedévben a megújulók iránti igény, az ezen alapuló áramtermelés pedig 3%-os ugrást mutat. Ez részben a telepített erőművi kapacitásbővülésnek, emellett pedig az megújulók villamosenergia-átviteli rendszerben élvezett prioritásának és alacsony működési költségének köszönhető.

A hagyományos energiahordozók, köztük is elsősorban a szén, egyelőre nem tudta felvenni a versenyt a megváltozott körülmények között a többi energiaforrással. 2019 első negyedévéhez viszonyítva a szén iránti kereslet 8%-kal esett vissza ezen év első 3 hónapjában. Ez a II. világháború óta a legnagyobb visszaesés, és a 2018-as szénfelhasználási csúcshoz viszonyítva még inkább drasztikus, 10%-os csökkenést jelent.

Ábra: A különböző energiahordozók megoszlása villamosenergia termelésben

 A szén mint energiahordozó háttérbe szorulása több okból ered:

• mivel a szénalapú energiatermelés szerepe a villamosenergia-termelésben a legjelentősebb, az itt bekövetkezett jelentős fogyasztáscsökkenés értelemszerűen a szén iránti igény visszaesésével is járt
• az olyan szénalapú gazdaságra, mint Kína, jelentős ütést mért a járvány, az itt bevezetett teljes vagy részleges kijárási korlátozások az ipar és szolgáltatás áramfogyasztásának zuhanásszerű esésével jártak
• a rugalmasabb termelésre képes és alacsonyabb működési költséggel rendelkező gáz versenyképesebbnek bizonyult a szénnél –bár összességében a gáz iránti kereslet is 2 %-kal csökkent globális szinten
• a megújulók növekvő térnyerése kiszorítani látszik az amúgy is egyre kevésbé nyereséges szénalapú energiatermelést
• a járvány időszaka alatt globális szinten, az átlagnál enyhébb idő és magasabb átlaghőmérséklet volt tapasztalható, mely szintén az energiahordozó csökkenő szerepével járt

Mi várható még az évben?

A jelentés a globális energiaigényben 6%, míg a villamosenergia keresletben 5%-os csökkenést jelez elő 2020-ra, utóbbi egyes régiókban akár a 10%-ot is elérheti. A villamosenergia iránti igényt tekintve ez az 1930-as évek gazdasági világválsága óta nem látott visszaesést jelentene a keresleti oldalon. A szén iránti igényben 8%-os csökkenést prognosztizálnak 2020-ban, de a villamosenergia iránti keresletben a visszaesés szintén tovább fogja csökkenteni az olyan hagyományos energiahordozók szerepét az áramtermelésben, mint a gáz és az atomenergia.

2019 volt az első olyan év, amikor a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés meghaladta a szénalapút, és úgy tűnik ez 2020-ban sem lesz másképp. A jelentés a megújuló energiák töretlen felfelé ívelését jelzi elő, 2020-ra 5%-os növekedést, a továbbiakban is várható kapacitásbővüléseknek köszönhetően. Bár meg kell jegyezni, hogy ez a bővülés azonban elmarad az IEA előzetes, 2020-as évre tett becslésétől, melynek oka elsősorban, hogy a járvánnyal összefüggő fennakadások tapasztalhatók az új erőművek ellátási láncában pl. Kínából előállított napelemek kínálatában visszaesés, új erőművi kapacitások telepítésének szünetelése a kijárási korlátozások miatt.

A globális trendeket nézve levonható a következtetés, hogy a megújuló energiaforrások bizonyulnak egyelőre a járvánnyal szemben leginkább ellenálló energiahordozóknak, míg a fosszilis energiaforrások a hirtelen megváltozott energiafogyasztási trendekhez kevésbé tudtak alkalmazkodni.

2020-ra az IEA összességében 8%-os szén-dioxid-kibocsátás csökkentést vár, ez minden idők legmagasabb visszaesését jelentené a károsanyag-kibocsátásban: hatszorosát a 2009-es válság idején tapasztaltnak. Bár rövid távon örülhetünk a tisztább levegőnek, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a gazdasági újjáéledésével visszatérünk-e ugyanazokhoz a krízis előtti trendekhez, vagy az alacsonyabb energiafogyasztással és a csökkenő energiaigény tisztább energiatermeléssel való kielégítésével képesek leszünk továbbvinni és fejleszteni a járvány alatt átalakuló energiaszektort. Ehhez kétségkívül elengedhetetlen lesz, hogy az gazdaságok újraindítását olyan beruházásokkal kezdjék el, melyek tovább növelik a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés kapacitását és  energiahatékonysági intézkedéseket irányoznak elő, ezzel egy rugalmasabb és zöldebb infrastruktúrát kialakítva az energiaszektorban.

A Nemzetközi Energiaügynökség, Global Energy Review 2020 című jelentéséről az összefoglaló elemzést, amely a COVID-19 globális energiaigényre és a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásait vizsgálja, itt találja.

Támogasd az Energiaklubot adód 1 százalékával!
Az Energiaklub azért dolgozik, hogy biztonságos, fenntartható energia jusson mindenkinek, összhangban a természettel.
Adószámunk: 18076592-2-41