Hogy miről is szól a közösségi energia? Együttműködés, előrelátás, fenntarthatóság, csapatmunka, a környezet adta előnyök átformálása közösségi előnyökké. Ez megvalósulhat társasházi fejlesztéssel, helyi energiaszövetkezet létrehozásával vagy akár települési összefogással. Nagyban hozzájárul a közösségépítéshez, az önrendelkezéshez, és példát mutat. A közösségi energia beruházások ráadásul tudatosabb energiafogyasztásra serkentik a helyi lakosokat.

Dániában és Németországban a szélerőművek és napelemek jelentős hányada már ma is magánemberek, gazdák, közösségek kezében van. A kisebb közösségi megújulós beruházások valódi haszonélvezői ők maguk. Magyarországon is adottak a természeti és ...

Szerző: Sáfián Fanni

Milyen erőművek működnek majd 2050-ben Magyarországon? Még mindig fogunk akkor használni szenet, olajat, földgázt? És mi lesz a helyzet a megújulókkal? Az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal közösen készítette el Magyarország energiarendszerének jövőbeli modelljeit 2050-re. Az alábbiakban megvizsgálunk két lehetőséget a mai nap példáján: milyen erőművek mennyit fognak termelni 36 év múlva szeptember 6-án éjféltől éjfélig? Az első grafikon a Nemzeti Energiastratégia által tervezett jövőképet mutatja, a másik egy alternatívát. Hoppá, ezek eléggé különböznek — nézzük meg őket részletesen!

...

…A lényeg, hogy olcsó legyen az áram, mindegy, hogy miből – hangzik a sokszor hallott érv. A beruházó (állam), pedig kapva kap az alkalmon, és megoldja egy kalap alatt. Épít egy jó nagy atomerőművet, amivel meg is vagyunk egy jó időre. Merthogy olcsó lesz. Vagy nem.

...

Fogalom: Korrupció

Jelentése: Megvesztegethetőség, közéleti romlottság. Olyan cselekedet, amikor egy magasabb pozícióban lévő személy valamilyen ellenszolgáltatásért (pl.: pénzért) a hatáskörét kihasználva előnyhöz juttat valakit. A korrupció törvénybe ütközik, és büntetendő.

…Az információk feldolgozás alatt…

Vizsgált objektum: Paks II

Teljesítmény: 2400 MW

Költség: 4000 milliárd Ft

Korrupciós kockázat: Nagyon magas

...

Sok szenet meg atomot a rendszerbe! Akkor biztos nem lesz baj. Meg hát a szél úgysem fúj mindig, és éjjel a Nap sem süt, ne bonyolítsuk túl a rendszert holmi megújulókkal. Jó az úgy, ahogy 50 éve is!

…Biztos, hogy jó?

...

Szerző: Fülöp Orsolya

A megújulók megrögzött ellenzői gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy a megújuló energiaforrások használata bizonytalanná és sérülékennyé teszi a villamosenergia-rendszert. Szerencsére, ahogy az alábbi ábra is mutatja, ez nem törvényszerű.

A német és a dán hálózatba például már egy csomó megújulót beintegráltak: Németországban a termelt áram 30%-a, Dániában pedig több mint 40%-a származik megújulókból. Mégis, ennek ellenére ezekben az országokban a legalacsonyabb az áramszünetek átlagos hossza Európában: évente mindössze 10-15 perc.

...

Szerző: Pej Zsófia

Ahogyan az első részben ígértük, most megmutatjuk a "jövő városát", amit a Klímaválasz tréning résztvevőivel meglátogathattunk a négynapos norvég tanulmányutunk során.

...

Szerző: Lohász Cili

A harmadik részben pedig fellibbentjük a fátylat a sorozat címéről. Amellett, hogy a norvégok valóban tisztán és világosan látják, hogy a klímaváltozásra fel kell készülniük, és nagyon elszántak, hogy fosszilis energiák használata nélkül oldják meg a minden napi életet 2050-re az egész országban, valóban nem láttunk egy percnyi sötétséget sem a június közepi ott tartózkodásunk során.

...

Szerző: Pej Zsófia

Mit mondanának a fák, ha mesélni tudnának? Garay Klára biológus tolmácsolásában ezt is megtudhatja, aki részt vesz a vezetett sétákon a Városligetben (séták időpontja: a Ligetvédők facebook oldalán). 

A Liget fái már (ember)nemzedékek óta szolgálják a fővárosiak egészségét és kikapcsolódását. Most, amikor az éghajlatváltozás kérdése egyre aktuálisabb, nemhogy tizedelni, de legalábbis óvni kellene a fákat. Más városokban fejlesztik a zöldfelületeket, parkokat, gondozzák a fákat. Mindeközben mi történik Budapesten, a Városligetben?

...

Szerző: Lohász Cili

Ha valaki akadékoskodik egy klímabarát beruházás kapcsán, akkor elmagyarázzuk neki, és megpróbáljuk meggyőzni. Ez az általános hozzáállás Norvégiában a sok szereplős városfejlesztési beruházások kapcsán. Úgy tűnik, működik.

...