Szerző: Pej Zsófia

A Klímaválasz tréningek legjobbjai, köztük 5 polgármester, 2 alpolgármester, képviselők, négynapos tanulmányúton vehettek részt Norvégiában júniusban. Most induló blogsorozatunk a megszerzett tudásból és élményekből ad ízelítőt, 3 fokozaton keresztül vezetve el az Olvasót a "Jövő városáig".

Legelőször a magyar viszonyokhoz leginkább hasonlatos településen, Rygge-ben szerzett tapasztalatokat osztjuk meg: vendéglátóink bemutatták  az éghajlatváltozással kapcsolatos  helyi kezdeményezéseket, a tanulságos forrásszerzési trükkjeiket és a mezőgazdaságuk kihívásait.

...

Szerző: Fülöp Orsolya

Arról beszélgettünk a panelben, hogy szükség van-e a korszerű energetikai színvonal mellett egyéb követelményeket is meghatározni az épületfelújítások esetén.

Felmérések szerint az emberek igen sok esetben azért vágnak bele lakásuk energetikai korszerűsítésébe, hogy a komfortérzetüket növeljék. Mégis, a legtöbb európai országban csak energetikai követelmények léteznek – az nincs előírva, hogy az adott felújításnak milyen komfort-szintet kell biztosítania a belső, zárt terekben. Sajnos így sok esetben a korszerűsítés után fellépnek bizonyos problémák (és nem csak a rossz minőségben kivitelezett beruházások esetén). Ilyen jellemző probléma az elégtelen szellőzés, a magas páratartalom, a penész. ...

Nem kérdés, hogy egyetlen lábat könnyebb kifaragni, mint sokat, amiket aztán később még egymáshoz is kell igazítani. De gondoljunk bele, vajon rá mernénk ülni egy egylábú székre?

...

Atombiztos a jövőnk? Nem biztos! Az sem biztos, hogy atom…

A nukleáris beruházások ellen számtalan érv felhozható, melyek közül nem elhanyagolható az építkezés során esetleg becsúszó 1-2 (10-20?) plusz év sem. Szomorú és riasztó, de orosz atomerőművek esetén több évtizedes csúszásra is van példa.

...

Szerző: Fülöp Orsolya

A német feed-in tarifa rendszer 20 évre biztosít kiszámítható árat a zöld áram termelők számára, ezen felül garantált átvételt és piacra jutást. A rendszer a bevezetése óta minden várakozást felülmúlóan sikeres volt: 2000 és 2014 között 220 milliárd eurónyi megújulós beruházás valósult meg Németországban. Ennek egy nagy része közösségi illetve egyéni (lakossági) tulajdonban van .

...

Szerző: Fülöp Orsolya

Az Energiewende nem kizárólag arról szól, hogy Németország az összes atomerőművét lekapcsolja 2022-ig. Persze ez a központi cél, de ahhoz, hogy ez hatékonyan és biztonságosan megvalósítható legyen, szükség van még néhány dologra.

Egyrészt arra, hogy abszolút értékben csökkenjen az ország áramszükséglete. A németek ezért azt a célt tűzték ki, hogy az évszázad közepére 25%-kal mérséklik az áramfogyasztást a 2008-as szinthez képest. A tervek szerint a felhasznált áram 80%-át pedig megújuló energiaforrásokkal termelik majd meg.

Emellett nagy mértékben, 80%-kal szeretnék csökkenteni az épületek primerenergia-fogyasztását is. Az ország teljes végfelhasználása így a tervek szerint 40%-kal ...

Magyarországon kétszer annyi energia szükséges egységnyi GDP előállításához, mint Ausztriában. Durván leegyszerűsítve: kétszer annyi gázt égetünk el, vagy hasadóanyagot hasítunk szét ugyanannyi fakanál legyártásához. Viszont jóval kevesebb, mint Csehországban. Vajon miért van ez? Milyen folyamatok rejlenek a háttérben?

LETÖLTHETŐ: JPG / PDF

...

Magyarországon a háztartások energiafogyasztása a teljes végső energiafelhasználás nagyjából egyharmadát teszi ki. Első hallásra is igen magas arány, mely elsősorban a lakóépületek elöregedésére, rossz állapotára vezethető vissza. Komolyan neki kell veselkednünk, ha a sok öreg, rosszul szigetelt lakást be akarjuk fűteni. Magunktól nem is menne, így aztán veszünk jó sok orosz gázt, az a tuti…

Szerző: Fülöp Orsolya

Dieter Schaarschmidt a német antinukleáris mozgalom és a megújulóenergia-forradalom egyik kulcsfigurája a németországi „Vendvidéken” ( Wendland ). Közel 300 társával együtt négy szélturbina és egy kisebb napelem-mező boldog közösségi tulajdonosa. A német állam ugyanis támogatja az egyéni és közösségi megújuló-beruházásokat – már csak azért is, mert rájöttek: ez a legjobb módja annak, hogy az állampolgárok is támogassák a kormányt az Energiewende megvalósításában.

Dieter Schaarschmidt. Antiatom, elöl-hátul, kívül-belül :)

...

XIX. század: A szén kora.

XX. század: Az olaj kora.

XXI. század: A megújulók kora.

Időnként muszáj újragondolni a jövőt, átértékelni a történéseket, felmérni a lehetőségeket, levetni a kinőtt kabátot, és újat szabatni; vagyis megújulni. Így van ez az energiával is.

A mi korunk, a XXI. század új kabátja napból, szélből, biomasszából készül.

...