Szerző: Fülöp OrsolyaA német feed-in tarifa rendszer 20 évre biztosít kiszámítható árat a zöld áram termelők számára, ezen felül garantált átvételt és piacra jutást. A rendszer a bevezetése óta minden várakozást felülmúlóan sikeres volt: 2000 és 2014 között 220 milliárd eurónyi megújulós beruházás…
Szerző: Fülöp OrsolyaAz Energiewende nem kizárólag arról szól, hogy Németország az összes atomerőművét lekapcsolja 2022-ig. Persze ez a központi cél, de ahhoz, hogy ez hatékonyan és biztonságosan megvalósítható legyen, szükség van még néhány dologra.
Egyrészt arra, hogy abszolút értékben csökkenjen…
Szerző: Fülöp OrsolyaDieter Schaarschmidt a német antinukleáris mozgalom és a megújulóenergia-forradalom egyik kulcsfigurája a németországi „Vendvidéken” (Wendland). Közel 300 társával együtt négy szélturbina és egy kisebb napelem-mező boldog közösségi tulajdonosa. A német állam ugyanis támogatja az…
Szerző: Fülöp OrsolyaA német kormány a hetvenes évek óta próbálkozik nukleáris létesítményeket felhúzni Gorleben környékén, a helyiek pedig azóta akadályozzák a folyamatot. Az antinukleáris mozgalom kulcsfigurái között nagy számban találunk idősödő, de lélekben örökifjú hippiket, traktoros gazdákat,…
Szerző: Fülöp OrsolyaA gőzerővel zajló német Energiewende a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű hóbort. Németországban már a hetvenes években elindult a gondolkodás arról, hogy ki kéne szállni az atomenergiából. Az 1986-os csernobili katasztrófa, amikor Németország nagy része a radioaktív…
A nukleáris energiatermelés végköltségeit illetően két alapvető törvényszerűséget figyelhetünk meg:
az atomerőművek leszerelése sokkal többe kerül , mint amire valaha is számítanánk,
bármennyi pénzt teszünk is félre, az végül nem lesz elég.
Szerző: Fülöp OrsolyaNémetországban egy naposabb napon a termelt áram 40%-át napelemek állítják elő. Ezek az elsötétedés hatására kikapcsoltak, vagyis jelentős mennyiség esett ki hirtelen a termelésből - ez jól látható az alábbi diagramon is. Ezek helyére más forrásokat kellett rövid idő alatt…