Szerző: Fülöp Orsolya

A német feed-in tarifa rendszer 20 évre biztosít kiszámítható árat a zöld áram termelők számára, ezen felül garantált átvételt és piacra jutást. A rendszer a bevezetése óta minden várakozást felülmúlóan sikeres volt: 2000 és 2014 között 220 milliárd eurónyi megújulós beruházás valósult meg Németországban. Ennek egy nagy része közösségi illetve egyéni (lakossági) tulajdonban van .

A megújulók támogatását természetesen a fogyasztók, a különböző szektorok fizetik meg az áram árán keresztül. A plusz tétel jelenleg átlagosan 6 euró cent (18-19 Ft) kWh-nként. A tervek szerint kicsit még emelkedik majd 2023-ig, majd 2035-re 4 cent köré csökken. A lenti ábra azt mutatja meg, hogy összesen mennyi pénz gyűlik össze a megújulók támogatására az összes áramfogyasztótól évente – 2015-ben összesen 25 milliárd euró (7750 milliárd Ft). A csíkos sávok a korábbi beruházások, a telt színek pedig a jövőben várható beruházások után járó támogatásokat jelzik.

Forrás: Understanding the Energiewende, Agora Energiewende 2015

Az uniós versenyjogi és állami támogatásra vonatkozó szabályozás miatt időközben több ponton alakították át a törvényt: ilyen változás például, hogy ha túltermelés, vagyis negatív árak alakulnak ki 6 órán keresztül, akkor nem jár a feed-in tarifa. Emellett kísérleti jelleggel 400 MW napelempark-kapacitást aukció keretében osztanak ki.

Egyéb költségek

A megújulók támogatása mellett természetesen egyéb költségei is vannak az energiafordulatnak. Jelentős költsége lesz például a villamosenergia-rendszer fejlesztésének. Számítások szerint 2030-ig kb. 115 milliárd euró beruházásra lesz szükség a hálózatban. Ebből 29 milliárd az elosztó rendszer, 44 milliárd az átviteli rendszer bővítésével, 42 milliárd euró pedig a hálózat karbantartásával kapcsolatban merül fel. Az erőműparkban szükségessé váló fejlesztésekkel együtt a számítások szerint kb. 200 milliárd euróra tehető a kifejezetten az energiafordulat miatt felmerülő beruházások nagysága.

Forrás: Dennis Rendschmidt (Bundesverband der Deutschen Industrie) előadása, 2016. április 30., Berlin

 Az atomerőművek leszerelése, ártalmatlanítása, a radioaktív hulladék kezelése, tárolása szintén tetemes költségekkel jár. Ez azonban értelemszerűen az Energiewende nélkül is ugyanúgy felmerülne, maximum időben kicsit később. Németországban több mint 10 ezer MW nukleáris kapacitást kell leszerelni. A nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek leszerelése közel annyiba kerül, mint ugyanekkora kapacitást felépíteni (mai árakon). Ebben a tárolás költségei persze nincsenek benne, amit súlyosbít az a tény, hogy egyelőre nem is tudják, hol és hogyan fogják véglegesen elhelyezni a nagy aktivitású hulladékokat.

Az Energiewende célkitűzéseivel egy korábbi, egyéb gazdasági hatásairól majd egy későbbi bejegyzés foglalkozik.

A "30 Jahre nach Tschernobyl - der politische Prozess der Energiewende in Deutschland" tanulmányúton a Német Külügyminisztérium jóvoltából vehettem részt, ezúton is köszönöm a lehetőséget.