Az energiaszektorban a globálisan tapasztalható változásokat vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a koronavírus-járvány egyik legnagyobb vesztese a szén . Most megnéztük azt is, hogy mennyire igaz ez Magyarország esetében, és itthon hogy változott a különböző energiahordozók szerepe, ezen belül is a széné és a napenergiáé a villamosenergia-termelésben.

Forrás: Pixabay

Hazánkban a szén még mindig nagyjából az éves szinten fogyasztott áramunk 14,57%-át szolgáltatja (MAVIR, 2018), ezzel ez a fosszilis energiahordozó felelős az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának 50%-áért és az összesen kibocsátott szén-dioxid-mennyiségünk 14-át%-áért. Az itthon szénnel előállított villamos energiát ráadásul ...

Sokat olvasunk klímáról, energiáról, zöldítésről és sok minden másról, ami az energiaátmenethez kapcsolódik. Hétvégi cikkajánlóinkban megosztjuk azokat, amiket az utóbbi időben érdekesnek találtunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

Fotó: Pixabay

Most, hogy Magyarország kicsit fellégezhetett a karanténból, és nagyjából már van valami elképzelésünk arról, hogyan érinti a mindennapi életünket a koronavírus, nézzük meg, az atomenergia iparra hogyan hat a világjárvány.

A koronavírus-válság jelentős Achilles-sarkát tárta fel a polgári nukleáris energiának. A legfőbb probléma a közbiztonság. Más típusú villamosenergia-termelő erőművektől eltérően az atomerőműveknek továbbra is ...

A magyarok nem mondanának le a húsról és a tejről, de nem túl divatos itthon a klímaszkepticizmus sem. A politikával szemben komoly zöld elvárásaik vannak, és a légszennyezettséget meg a hulladékkezelést tartják a legkomolyabb környezeti kihívásnak. Megmérték a magyarokat.

Fotó: Pixabay

Az Ipsos rendszeresen felmérést készít a Föld Napja alkalmából a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos attitűdökről. Idén áprilisban a szokásos kérdéseiket kiegészítették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosakkal is, amelyekben arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek klímaváltozással kapcsolatos nézeteit hogyan befolyásolta a járvány.

Azt találták, hogy a klímaváltozást a megkérdezettek 71%-a legalább akkora ...

A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Ezúttal filmet is hoztunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

Forrás: Pixabay

Klímaadaptációs szenzációt értek el ausztrál kutatók a korallzátonyok megmentése terén. A koralloknak természetes részei a rajtuk élő algák, azonban a tengervizek felmelegedése elpusztít szépen lassan mindent. A kutatók most olyan új algafélékkel kísérleteztek, amelyek még a magasabb hőmérsékletű tengervízzel is kompatibilissé teszik a korallokat. A korallok a Föld ...

A koronavírus-járvány otthonába kényszerítette a fél világot, az életmódbeli változások pedig jól láthatóak az energiafogyasztásban. Jelentősen csökkent az energiaigény, átalakult az energiamix, és míg a tradicionális energiahordozók iránti kereslet visszaesett, a megújulók tarolnak. A Nemzetközi Energiaügynökség adatait elemeztük.  

Forrás: Pixabay

Azt már több ízben is bemutattuk, - itt és itt -, hogy a koronavírus miatt megváltozott körülmények hogyan hatnak a hazai villamosenergia-termelésre, most egy kicsit messzebbre tekintünk és bemutatjuk, hogy a globális trendek hogy alakulnak napjainkban. Az vitathatatlan ténynek látszik, hogy a jelenlegi helyzet legnagyobb nyertesei hazai és globális szinten is a megújuló ...

A Matolcsy György irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Bank mindig büszke volt az új, nem bevett monetáris megoldások kipróbálásra. Az unortodox módszerekkel ezúttal akár két legyet üthet egy csapásra: a járvány okozta akut és a klímaváltozás okozta krónikus válság hatásait is tompíthatja. 

Extrém idők extrém megoldásokat követelnek. A koronavírus-járvány soha nem látott módon alakítja az életünket, a gondolkodásunkat. Minden nap unortodox megoldások sorát tapasztaljuk onnantól kezdve, hogy nem ölelhetjük meg a szüleinket, egészen odáig, hogy sok helyen kacérkodnak a feltétel nélküli alapjövedelemmel. Ebbe a sorba illeszkedik a nemzeti bankok itthon annyira nem ismeretlen, új szerepfelfogása is, ami szakít a konzervatív, ...

A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

Forrás: Pixabay

Látványos és interaktív infografika arról, hogy az egyes élelmiszertípusok mekkora CO2 lábnyomot hagynak maguk után az élelmiszer-feldolgozás különböző fázisaiban. Az Y-tengelyen a CO2 kibocsátás van, az X-en pedig a különböző ipari folyamatok. Jól látszik, hogy marhahús a legpusztítóbb termék, míg a diónak negatív a CO2 lábnyoma.

Carbon Footprint of Food>>

Kijött a Nemzetközi ...

Magyarországon még mindig jellemzően a buldózer és a forint/m2 az úr – elég csak a Vágóhíd körüli beruházásra vagy a Szervita téri távbeszélő lerombolására gondolni az elmúlt időszakból. Norvégiában viszont már egy lépéssel előttünk járnak és olyan fenntartható építőipari megoldásokon dolgoznak, amivel a lehető legkevesebb pazarlás jár és ezzel jóval kisebb károsanyag-kibocsátás és szemét is. Mindent fel- és újrahasználnak a régiből, még a munkások kesztyűit is.

Egy múltheti webinaron bepillantást nyerhettünk abba, hogy milyenek lehetnek a jövő fenntartható épületei, amelyek a körkörös gazdaság elvei szerint épülnek. A körkörös gazdaság lényege, hogy minden lehetséges területen az egyszeri fogyasztás, ...

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki, és ez világít rá arra, hogy Magyarországon valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és berendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind az energiaszegénység tünetei. A jelenség nem csak a jövedelmi szegények körében létezik. Csontos Csabával, az Energiaklub szakértőjével beszélgettünk az energiaszegénységről.

Forrás:  Jerzy Górecki from Pixabay

Magyarországon ma 400-800 ezer háztartás energiaszegény, ami elég magas számnak számít tekintve, hogy nagyságrendileg 4 millió háztartás tartanak nyilván ma Magyarországon, azaz az otthonok legalább a 10 százalékát ...

A karantén pozitív oldalát néztük, amikor úgy döntöttünk, hogy megosztjuk azokat a cikkeket, amiket mostanában olvastunk. Abból indultunk ki, hogy a kényszerű otthon töltött idő gyorsabban és szórakoztatóbban telik, ha érdekes dolgokról olvasunk. Alább a válogatás az Energiaklub munkatársainak ajánlásával.

Forrás: Pixabay

Április 26-án emlékeztünk meg a csernobili atomkatasztrófa 34 éves évfordulójáról.

Az elmúlt évtizedekben ez a katasztrófa mutatta meg az emberiségnek, mire képes az atomenergia, ha hibát vétünk a használatánál. Azóta tudjuk, milyen veszélyeket rejt a titkolózás az atomerőművek megépítése, működése körül, hogy nem mindegy, hogyan kezeljük a radioaktív hulladékot, és hogy nem tesz jót sem ...