Németújvár (Güssing) néhány kilométerre fekszik a magyar határtól, elszigetelt, elmaradott település volt néhány évtizeddel ezelőtt, ma azonban virágzó település, innovációs és ökoturisztikai központ – és mindezt energiahatékonysággal és a helyi megújuló energiaforrások hasznosításával sikerült elérni. A világ egyik leghíresebb energetikai pálfordulásának történetét Sáfián Fanni kolléganőnk dolgozta fel részben helyi interjúk segítségével. A történet teljes hosszában a nemrég megjelent Építőkockák egy új világhoz c. kiadványban olvasható, melyből alább olvasható összefoglaló.[1]

 kép forrása: http://www.guessing.co.at

A németújvári régió az egyik legszegényebbnek számított Ausztriában az ...

2017. augusztus elsejével a beruházó átalakításokba kezdett a Kelenföldi Hőerőmű használaton kívüli kapcsolóházában, így azt eredeti formájában többé már senki sem láthatja.

Az Energiaklub munkatársai az utolsók közt léphettek be Budapest egyedüli valamirevaló Art Deco épületébe, és hallhatták annak meséit a természet és a sötétség felett aratott győzelemről.

Bár a most készített képek ezt éppen cáfolják:

A telket és a már üres hűtővíz-medencét visszahódítja a növényzet, a még vízzel teli medencékbe pedig beköltöztek a halak.

A 178 MW teljesítményű, jelenleg földgázzal működő erőmű Budapest egy részének több mint 100 éve szolgáltatja az áramot folyamatos duruzsolással. Ehhez ...

Az egyik fontos energiafogyasztó és egyben jelentős szén-dioxid-kibocsátó a közlekedési szektor . Ez ráadásul egy olyan téma, melyben mindnyájunknak felelőssége van, hiszen ki az, aki NEM közlekedik??? (Lásd korábbi blogunk at a személyes kibocsátásaink csökkentésének lehetőségeiről.)

Persze, az már a csapból is folyik, hogy autó helyett mivel közlekedjünk inkább, de azért a részletekben még sok kis ördög van elrejtve!

Ha még sincs más megoldás, mint az autó, akkor

• törekedjünk arra, hogy legyen tele - itt az ideje a stoppolás reneszánszának - és
• tartsuk szem előtt az üzemanyag takarékos vezetési stílus alapjait; pl. az előre figyeléssel és megfelelő követési távolsággal sok fékezést, ezzel pedig energiát ...

A Climate Accountability Institute (CAI) új szemléletben vette számba az üvegházhatású gázok globális kibocsátását .

Általában fogyasztói szektorokra bontva ábrázoljuk az emissziókat, amelyből azt látjuk, hogy mennyit bocsát ki a lakosság, a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipar, stb. Ez arra jó, hogy lássuk, mely végfelhasználói csoportoknak van leginkább szerepük a klímaváltozásban illetve annak csökkentésében.

A CAI viszont most vállalati szemléletben készítette el a leltárt, és a fossziis energiaforrások eredeti kitermelőihez rendelték hozzá az adott energiaforrások felhasználásából eredő kibocsátásokat. Így:

...

A szülés, születésszabályozás kérdése nagyon sok szempontból még mindig tabutémának számít a magánéletben és a tudományos világban is. Ez valamennyire érthető, hiszen ez az egyik legszemélyesebb, legintimebb, legemocionálisabb területe az életünknek.

Ezt az érzékeny kérdést is feszegeti a Lundi Egyetem új tanulmánya , amiben a kutatók számításai szerint az növeli legjobban szén-dioxid-lábnyomunkat, ha gyerekeket, azaz újabb embereket hozunk a világra. Ennek megfelelően káros kibocsátásunkat úgy csökkenthetjük leginkább, ha kevesebb gyermekünk van.

...

A kormány a napokban örvendetes módon visszavonta az Atomtörvény a nukleáris biztonságot leginkább veszélyeztető passzusát. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Miközben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) büszkén hirdeti, hogy a „biztonság mindekelőtt”, a valóságban független nukleáris felügyeleti működés alapjai is nagyban hiányoznak. Az elmúlt félév törvénymódosításai rávilágítanak, hogy a magyar kormány még a vállalt nemzetközi kötelezettségek negligálása árán sem szavatolja a nukleáris felügyelet független és önálló működését, miközben az OAH csendben asszisztál ehhez.

Kezdődött mindez azzal, hogy az Atomtörvény tavaly decemberi módosítása az hatalmas felzúdulást váltott ki nemzetközi ...

1986. április 26. - A csernobili atomerőműben történt baleset emberek millióinak életét változtatta meg a Földön. Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.
A filmet a csernobili áldozatok emlékének ajánljuk. 

...

Világszerte száz fölött jár azoknak a településeknek a száma, akik 100%-ban megújuló energiaforrásokra alapozzák a jövőjüket. Köztük van Malmö, Svédország talán legdinamikusabban fejlődő városa. Nő a lakosságszám, nő a város, szédítően fejlődik a közlekedés, elképesztően sok a fiatal (az átlagéletkor 29,5 év!). Mit kezd egy ilyen helyzettel a városvezetés? Ott jártunk, és nem csak a célkitűzésekről, de a hogyanokról is sokat megtudtunk.

Malmö esetében (is) fontos tisztázni, hogy a 100% megújulós célkitűzés az önkormányzat saját tulajdonú intézményeire, szolgáltatásaira – a középületekre, a városi üzemeltetésű közlekedésre, a saját energia- és egyéb beszerzéseire stb. – vonatkozik. Ez a település ...

Vancouver – Kanada

Hideg, hatalmas autók, fények, fogyasztás, fogyasztás, fogyasztás…de miből?

2014-ben Vancouverben az energiafogyasztás kb 70%-át fosszilis energiából elégítették ki. Ha azt vesszük, hogy ez az elmúlt 50 évben is nagyjából így volt, semmi különös nincs az adatban. Ha viszont arra gondolunk, hogy a világ ez alatt az 50 év alatt a klímaváltozás okozta pusztító környezeti hatások fenyegető árnyai alá sodródott, és ennek a folyamatnak kiemelkedő szereplői voltak a pazarló, CO 2 -okádó nagyvárosok, akkor már sokkal kevésbé elfogadható a helyzet. Szerencsére nem mindenki törődött bele a dolgokba Vancouverben sem, és változást szorgalmaztak, energiafordulatra sarkallták a városvezetést.

A 600.000 fős kanadai ...